Péntek, 2026. november 20.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Fordulat az építőiparban

Bognár Mária · · 4 perc olvasás

Fordulat az építőiparban

Az építőiparban mérsékelt szakemberhiány jellemző, jó szakemberből viszont kevés van. Az átlagos várakozási idő kicsit felfelé mozdult és 53 nap volt februárban. Az építőipari munkadíjak ugyanakkor 7 százalékkal csökkentek és az átlagos négyzetméterár ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy látja, a szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap. „Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető” – mondta. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A Mapei Kft. friss kutatása szerint a szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb a várakozási idő Nógrád vármegyében, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb az átfutási idő Somogy vármegyében, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.

Szakemberhiány vármegyénként 2025. február
(a szakember megkeresésétől a munka megkezdéséig lévő napok száma)Szakemberhiány vármegyénként 2025. február

A régiós adatok szerint Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő. Markovich Béla szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.

Szakemberhiány régiónként 2025. február
(a szakember megkeresésétől a munka megkezdéséig lévő napok száma)

A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. A legtöbbet továbbra is a generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 63 napot, a bádogosokra 62 napot, az épületszigetelőkre 60 napot és a kőművesekre pedig 57 napot. A leggyorsabban az épületgépészek állnak rendelkezésre, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. ácsokra 48 napot, a villany-, a víz- és gázszerelőkre egyaránt 50 napot, míg a festőkre 51 napot kell várni.

A felmérés szerint az építőipari munkadíjak négyzetméterenként 7 százalékkal, 9 495 forintra csökkentek. Az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban. A munkadíjak régiónként is jelentős eltérést mutatnak: a legmagasabb az átlagár Észak-Magyarországon, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Közép-Magyarországon 10 260 Ft, Budapesten 10 166 Ft. Az országos átlag alatt vannak a munkadíjak az Észak-Alföldön, ahol 9 495 Ft, míg a Dél-Alföldön 9 307 Ft. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.

Idén a megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést, amelynek mértéke átlagosan 14 százalék. Mint Markovich Béla rámutatott, az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél. Ilyen többek között a magas infláció, a magas üzemanyagárak és az anyagköltségek drágulása is. A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is. A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket. „Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés” – mondta Markovich Béla.

Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.

Markovich Béla úgy látja, bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, de az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja: a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
A Mapei hazai eredményeiről szólva elmondta: a cég 2024-es nettó árbevétele 33,4 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest 0,4 százalékos csökkenést jelent. A stagnáló árbevétel mellett a vállalat eredményessége javult, három százalékkal több terméket adtak el. Megemlítette, hogy a teljes építőipar múlt évi termelése 7766,9 milliárd forint volt.

Markovich Béla és Luca Damia– fotó Bognár Mária

A felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Luca Damia régiós vezető elmondta, tavaly 5 százalékkal nőtt a csoport árbevétele. Az akvizíciókon túl új gyárakat is építettek, jelenleg közel száz gyáruk van világszerte. A termelésbe történő beruházásokon túl új irodákat, fogadóépületeket, raktárakat is építettek. Az elmúlt évben többek között olyan projektekben vettek részt, mint a római Colosseum helyreállítása, a leégett párizsi Notre Dame felújítása vagy Szaúd-Arábiában az UNESCO világörökség részét képező Hegra régészeti lelőhely helyreállítása.

Nyitókép: Markovich Béla – fotó: Bognár Mária

További cikkek: Hír és háttér

A rovat cikkei