Péntek, 2026. november 20.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Az eddigi legjobb felvételek "Kleopátráról"

Hegedűs Balázs · · 1 perc olvasás

Az eddigi legjobb felvételek "Kleopátráról"

Több mint 140 évvel ezelőtt Johann Palisa osztrák csillagász felfedezett egy kisbolygót, amelyet később Kleopátrának nevezett el. Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory - ESO) most közzétette a csont alakú égitestről készült eddigi legélesebb képeit.

A képek nem igazán élesek, de az ESO közleménye szerint a képek és a hozzájuk tartozó tanulmány új bizonyítékokkal szolgálhatnak arról, hogyan alakult ki a kisbolygó és két holdja. "A Kleopátra egyedülálló égitest a Naprendszerünkben" - mondta Franck Marchis amerikai csillagász, a tanulmány vezető szerzője. Szerinte a legmeglepőbb a kutyacsontra emlékeztető alakja.
A Kleopátra, amelyet 1880-ban Johann Palisa fedezett fel a mai Horvátországban található pulai obszervatóriumban, a Mars és a Jupiter közötti aszteroidaövben kering a Nap körül. Mintegy 20 éve ismert, hogy az égitest két végén dudorok vannak, amelyek csontszerű megjelenést kölcsönöznek neki, és hogy két hold kíséri, amelyeket az egyiptomi királynő két gyermekéről, AlexHelios-ról és CleoSelene-ről neveztek el.

ESO/Vernazza, Marchis et al./MISTRAL algorithm

270 kilométer hosszú és a vártnál könnyebb

A jelenlegi felvételek 2017 és 2019 között készültek az ESO Nagyon Nagy Teleszkópja (Very Large Telescope – VLT) segítségével. Az aszteroida forgott, így a csillagászok különböző szögekből tudták megfigyelni és pontos 3D-s modelleket készíthettek. Az új mérések szerint 270 kilométer hosszú (körülbelül annyi, mint Ausztria észak-déli kiterjedése a legszélesebb pontján). A csillagászoknak sikerült kiszámítaniuk a tömegét is, amely körülbelül egyharmaddal kevesebb, mint a korábban feltételezett érték.

science.orf.at

További cikkek: Tudomány

A rovat cikkei