Péntek, 2026. november 20.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Világháborús centenárium - Martonyi: az első világháború Európa kollektív öngyilkossági kísérlete volt

admin · · 2 perc olvasás

Budapest, 2014. október 17., péntek (MTI) - Az első világháború az európai népek kollektív öngyilkossági kísérlete volt, ami a második világháborút is figyelembe véve részben sikerült - mondta Martonyi János volt külügyminiszter Az első világháború és következményei Magyarországon és Európában című konferencián pénteken a Parlamentben.
 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Martonyi János a nemzetközi történészszakma véleményére hivatkozva úgy fogalmazott: az akkori szereplők alvajárók módjára tántorogtak, és fogalmuk sem volt arról, mi vár Európára. A nagy háború okai közé sorolják a tévedéseket, a rossz helyzetfelmérést és a véletleneket - tette hozzá.
Martonyi János párhuzamot húzott az első világháború száz évvel ezelőtti kitörése és napjaink között, és úgy vélekedett: ma új kockázatok és felgyorsult folyamatok teszik még bonyolultabbá a világot. Álláspontja szerint a konfliktuskezelő-egyeztető mechanizmusok is erősebbekké váltak.
"Meggyőződésem, hogy ésszerűbbé vált a világ" - jelentette ki a két korábbi Orbán-kormányban külügyminiszteri posztot betöltő politikus.
Tomka Béla szegedi történész, egyetemi tanár előadásában kifejtette: a 20. század elejére a nacionalizmus, a gyarmatosítás és a bolsevizmus a korábbinál nagyobb szerepet adott az erőszaknak.
Romsics Ignác akadémikus előadásában azt mondta: az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát megpecsételte az első világháború végén az orosz forradalom és Oroszország kiesése a nyugati szövetségből, az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly béketapogatózásainak nyilvánosságra kerülése és a Monarchia, illetve Németország közti egyezmény.
Kiemelte, hogy a világháborút lezáró békék alapelve az etnikai önrendelkezés lett volna, de a valóság ettől jócskán eltért.
John Lukacs Egyesült Államokban élő magyar származású történész videón lejátszott előadásában az 1919-es Tanácsköztársaság kapcsán elmondta: a népbiztosok kétharmada zsidó volt, és bár ők egyáltalán nem képviselték a zsidóságot, ennek következményeként mégis felerősödött az antiszemitizmus.
A katasztrófát nem lehet a zsidóság számlájára írni, a magyar társadalom gyenge, széteső volt, a nemzeti ellenállás erőtlen, Kun Bélát - a Tanácsköztársaság vezetőjét - a román hadsereg űzte ki az országból, és a Horthy Miklós vezette nemzeti hadsereg csak a román katonák távozása után nyert teret - fejtette ki.
A Horthy-rendszer nem tudta úgy képviselni a nemzeti érdekeket, akár a nagyhatalmakkal szemben is, mint például a lengyel Pilsudski, a finn Mannerheim, illetve a török Kemal Atatürk rendszere - jegyezte meg.
Beszélt arról is, hogy ő egyetlen olyan nagy államférfiról tud, aki a történelmi Magyarországgal szimpatizált még a második világháború egyes időszakaiban is: Winston Churchill.
John Lukacs hozzátette: a második világháború brit miniszterelnöke De Gaulle-nak, a későbbi francia elnöknek 1944 őszén azt mondta: az éhes orosz farkas most sokat eszik, de mindet aligha lesz képes megemészteni.
Gyurgyák János történész a világháború tömegeket radikalizáló hatását érzékeltetve felidézett egy frontharcosok körében a háború után elterjedt szólást: "A háború véget ért? Tévedés, mi magunk vagyunk a háború!"
A nemzetközi szakirodalmat idézve Gyurgyák János úgy véli: minél magasabb pozíciót töltött be egy politikus, annál valószínűbb, hogy hazudott. Hozzátette: megítélése szerint ez fokozottan igaz az értelmiségre, amely a hatalomhoz közel állva egyre kevésbé képes megőrizni függetlenségét.


MTI 

További cikkek: Múltidő

A rovat cikkei