Péntek, 2026. november 20.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Emléktáblákat avatnak az Operaház megnyitásának 130 évfordulója alkalmából

admin · · 1 perc olvasás

Emléktáblákat avatnak az Operaház megnyitásának 130 évfordulója alkalmából
Budapest, 2014. szeptember 26., péntek (MTI) - A budapesti Operaház megnyitásának 130. évfordulója és az Ybl-emlékév alkalmából emléktáblát avat a műemléken és két Hajós utcai, szintén az építész tervezte bérházon szombaton az Ybl Egyesület.
 
    Szombaton délelőtt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Szmodits Júlia, az Ybl Egyesület elnöke avatják fel az Operaház épületén elhelyezett dísztáblát, majd az ünnepség után a szintén Ybl Miklós tervezte Hajós utca 7. és 9. alatti házakon elhelyezett táblákat is felavatják - közölte az egyesület az MTI-vel.
    Az ünnepségen közreműködik Herczeg Tamás színész-rendező, valamint Szász Zsolt karnagy művészbarátaik kíséretében.
    A háromszáz éves múltra visszatekintő magyar operajátszás első számú intézménye, az Operaház helyén az 1800-as évek közepén csak egy kétes hírű csárda állt. Andrássy Gyula miniszterelnök javasolta egy új sugárút építését, amely összeköthetné a belvárost a Városligettel. Az utat 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Az akkor faburkolatú utat 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról.
    Az 1870-es években a Nemzeti Színház - amely váltakozva adott otthont drámai és operaelőadásoknak - egyre kevésbé tudott megfelelni az igényeknek. Az Operaház építésének gondolatát 1872-ben Orczy Bódog, a Nemzeti Színház akkori igazgatója vetette fel először.
    Az új operaház tervezésére 1873-ban nemzetközi pályázatot hirdettek. A részvételre Linczbauer Istvánt, Szkalnitzky Antalt, Steindl Imrét, Ybl Miklóst és két külföldi építészt kértek fel. A titkos szavazáson nyolcan szavaztak, Ybl 7 szavazattal nyerte el a megbízást. 
    Ybl neoreneszánsz palotája, a Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitásán, 1884. szeptember 27-én, Ferenc József császár is részt vett. A díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. A korabeli újságok, "A dal és zene díszes csarnoka"-ként írtak róla, a nagyközönség érdeklődését pedig jellemzi, hogy a nyitóünnepség kis híján botrányba fulladt, mivel a kíváncsi tömeg betört az előcsarnokba, őket csak a posztoló rendőrök tudták kituszkolni.

 
 
 
 
 
 
 

MTI 

További cikkek: Kultúra

A rovat cikkei