Péntek, 2026. november 20.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Tusk: Lehetséges a Kelet- és Dél-Ukrajna elleni orosz invázió

Hegedűs Balázs · · 3 perc olvasás

Donald Tusk szerint fennáll a reális lehetősége annak, hogy Oroszország inváziót hajt végre Ukrajna keleti és déli területei ellen. A lengyel miniszterelnök a Die Zeit című német lapnak adott interjúban óvta Európát a megosztottságtól, és egy európai energiaunió megteremtését sürgette.


"A Kelet- és Dél-Ukrajna elleni invázió veszélye reális. Senki sem tudja, megtörténik-e, de ha az egész világ lehetségesnek tart egy Ukrajna elleni támadást, ha hozzászoktunk ehhez a gondolathoz, ez már bizonyíték arra, hogy milyen drámaian változott meg a helyzet" - mondta Tusk a hamburgi lap csütörtöki számában megjelent interjúban.

Az ukrajnai válsággal kapcsolatos lengyel álláspontról szólva kiemelte: a NATO jelenléte és egy rakétavédelmi pajzs kialakítása Lengyelországban változatlanul aktuális kérdés. "Számításunk egyszerű: bármilyen papírra írt garanciánál jobb a NATO fizikai jelenléte Lengyelországban" - mondta. E tervek megvalósítása megfelel az EU érdekeinek, hiszen "Lengyelország keleti határa egybeesik az unió külső határával".

Az ukrán válság választás elé állította az EU-t: a közös külpolitikai törekvéseket erősítse az ügyben, vagy bízza a tagországokra, hogy saját, bilaterális politikát folytassanak Oroszországgal. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, hogy Oroszország évek óta az európai országok megosztására törekszik. "Döntő lesz, hogy mi, EU-tagországok, engedünk-e ennek a kísértésnek. Németországnak központi szerepe van ebben" - tette hozzá.

Az európai integráció ügyében elfoglalt német álláspontot Helmut Kohl kormányzása (1982-1998) óta először állították "kemény próba" elé. Az a kérdés, hogy a politika megőrzi-e elsőbbségét a gazdasággal szemben - folytatta Tusk, hangsúlyozva "egy valódi politikai vezetés" nélkülözhetetlenségét, amelyre szerinte ma Európában nagyobb szükség van, mint valaha. Egy ilyen vezetés feltétele - mutatott rá - az egész közösségért viselt felelősség, és ami ezzel szorosan összefügg, az egész közösség javának, nem az egyéni érdekeknek a szem előtt tartása. Ez különösen Németországra vonatkozik - hangsúlyozta.

A német-orosz kapcsolatok nem lehetnek fontosabbak a közös európai érdekeknél - mondta Tusk. "Nem lehet visszatérni a klasszikus nemzeti politikához" - figyelmeztetett. Véleménye szerint egész Európa biztonságosabb, ha Németország inkább a közösség érdekeire, semmint a kétoldalú kapcsolatokra összpontosít.

Tusk megismételte a hét elején megfogalmazott javaslatát egy európai energiaunió létrehozásáról. Az unió közösen rendelhetné a gázt, esetleg egy páneurópai gáztőzsdén keresztül. Ez a tőzsde kétoldalú megállapodásokat köthetne az orosz kormánnyal és a Gazprommal, mert a jelenlegi megállapodások nem átláthatóak. Az energiaunió létrehozása évekig vagy évtizedekig is eltarthat, de már most el kell kezdeni, ha Európa függetlenebb akar lenni - vélekedett.

Ukrajna belső helyzetéről szólva a lengyel miniszterelnök azt mondta, aggódik az ukrán állam helyzetéért, amelyet szétesés fenyeget. Az új ukrán vezetés előtt álló legnagyobb kihívás szerinte a korrupció elleni harc.

Sikorski: Ha Moszkva nem vonul ki a Krímből, súlyos következményekkel kell számolnia


Ha Oroszország nem vonul ki a Krím félszigetről, súlyos következményekkel kell számolnia - jelentette ki csütörtökön Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, aki Észak-Ciprushoz hasonlította az Ukrajnától elszakadt Krím jövőjét.

Sikorski Donald Tusknak a Die Zeit című német lap csütörtöki számában megjelent interjújára reagált.

"Valaha nem tudtunk volna elképzelni egy európai háborút, ma sajnos más a helyzet" - mondta Sikorski, hangoztatva: három hónapja még senki se látta előre, hogy Oroszország elfoglalja a Krímet, és az sem fordult meg senki fejében, hogy szankciókat léptethetnek életbe Moszkva ellen.

Nyomatékosította, hogy Oroszországnak - amennyiben nem vonul ki a Krímből - súlyos következményekkel kell számolnia. Utalt az Észak-ciprusi Török Köztársaság példájára, amelynek többségében török lakosai évtizedekkel ezelőtt önhatalmúlag kinyilvánították elszakadásukat a Ciprusi Köztársaságtól.

"Ez a helyzet tartós, de súlyos következményei vannak: nem szállnak le nemzetközi repülőjáratok, nincsenek befektetések, kereskedelem. Ennek következtében Észak-Ciprus háromszor szegényebb a sziget többi részénél" - mondta Sikorski a TOK FM lengyel kereskedelmi rádióban.

"Azt gondolom, hogy az oroszok nem gondolták végig cselekedeteik következményeit és árát" - vélte a lengyel külügyminiszter a politikai veszteségre és a "változó gazdasági klímára" utalva, amely az uniós szankciók következtében alakult ki.

Megjegyezte, hogy azok a krími lakosok, akik EU-tagországokba szeretnének utazni, ukrajnai konzulátusokon lesznek kénytelenek schengeni vízumot kérni.

NATO-csapatok esetleges lengyelországi állomásoztatásáról szólva kijelentette, hogy ez bonyolult kérdés. Rámutatott: a NATO ez idáig rövid távú válaszokat adott Oroszországnak, repülőgépekkel erősítette Lengyelországot és amerikai erőket vezényelt Romániába. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor Lengyelország NATO-csatlakozása előtt az észak-atlanti szövetség és Oroszország megállapodott arról, hogy nem fog "jelentős" NATO-erő állomásozni Lengyelország területén, nem számítottak a fejlemények olyan alakulására, amely Oroszország krími beavatkozásával előállt - mondta.

Sikorski szerint "jelentős" katonai erőnek két dandárnál nagyobb egység számít, ennél kisebb alakulat még belefér a jelenlegi korlátozásba. Hozzátette, hogy fontolóra lehetne venni ennek a korlátozásnak a felülvizsgálatát, ha Oroszország tovább szélesítené a konfliktust.

Forrás: MTI

További cikkek: Külföld

A rovat cikkei