Péntek, 2026. november 20.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Megnyílt az első magyar kereskedőház az azeri fővárosban

Pálóczi Antal · · 2 perc olvasás

Megnyílt az első magyar kereskedőház az azeri fővárosban

Az új kereskedőházi rendszerrel a magyar kormány azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv) kívánja segíteni a magas növekedést produkáló keleti gazdaságok piacain, amelyek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni a külpiacokon. Jövőre már állami kereskedőházak is nyílhatnak – jelenti a Magyar Távirati Iroda.

Megnyílt az első magyar kereskedőház szerdán Azerbajdzsán fővárosában. A kereskedőházi rendszerrel a kormánynak az a célja, hogy a magas növekedést produkáló keleti gazdaságok piacain segítse azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv), amelyek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni a külpiacokon - mondta Bakuból telefonon az MTI-nek a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki megnyitotta a Széchenyi Bank szerepvállalásával létrejött kereskedőházat.
Szijjártó Péter elmondta, jövőre már állami kereskedőházak is nyílhatnak. Így Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban, 2014-ben pedig Dél-Amerikában, Vietnámban, Egyiptomban és az észak-afrikai, Magreb-országokban jönnek létre ilyen intézmények. Kifejtette: a kabinet gazdaságpolitikájának fontos elemei közé tartozik a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása és a keleti nyitás politikájának sikeressége, valamint az, hogy Magyarország termelőközponttá váljon. E három cél "egybeforrását testesítik meg a kereskedőházak" - fogalmazott az államtitkár.
Jelenleg 2500-3000 olyan magyar kkv működik, amely exportképes termékeket, szolgáltatásokat tud előállítani, és tud érvényesülni a külpiacokon állami segítséggel. A kormány ezeket szeretné segíteni a kereskedőházi rendszerrel, továbbá törekszik arra, hogy az elkövetkező időszakban még több ilyen cég legyen Magyarországon - mondta. Megjegyezte, hogy ma a kkv-k foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak háromnegyedét, a magyar exportteljesítményből azonban csak 20 százalékban veszik ki részüket. Ezért ezen a területen a magyar gazdaságnak óriási növekedési lehetőségei vannak - mutatott rá Szijjártó Péter. A külügyi és külgazdasági államtitkár Bakuban megbeszélést folytatott Abid Sharifov miniszterelnök-helyettessel és Shahin Mustafayev gazdaságfejlesztési miniszterrel is.

 

A tárgyalásokon a legfontosabb kérdés egy közvetlen Wizz Air-járat indítása volt a magyar és az azeri főváros között, amiről zajlanak a jogszabályi és a gazdasági egyeztetések.Tárgyaltak továbbá magyar vasútfejlesztési szerepvállalás lehetőségéről, valamint szóba került - folytatta -, hogy 2013 első negyedévében a gyógyszeripari együttműködés kiaknázása érdekében egészségipari befektetői fórumot tartanak Budapesten. Szijjártó Péter elmondta: a megbeszéléseken emellett világossá tette tárgyalópartnerei számára, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy a Nabucco West versenyképes ajánlatot tudjon adni az azeri gáz Európába szállítására.

 --------------------------------------------------------------------------

AZERBAJDZSÁN RÁGYÚR A LUXUSRA

Óriási energiabevételeinek köszönhetően az utóbbi években jelentős építkezési beruházások indultak Azerbajdzsánban, ám a Kaszpi-tenger partján fekvő szovjet utódállam most nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a világ legmagasabb felhőkarcolójának a megépítését.

Az Azerbajdzsán Toronyként emlegetett épületről, amelyről már hírt adtunk korábban, a tervek szerint 1050 méter magas lesz, jócskán túlszárnyalva a világ jelenlegi legmagasabb felhőkarcolójának számító, 828 méteres dubaji Burdzs Kalifát. A főváros, Baku eddigi legnagyobb építkezési beruházása több tucat mesterséges szigetet és egy Forma-1-es versenypályát is magában foglal majd. A Kaszpi-tenger partján fekvő, olaj- és gázkészletben gazdag többi szovjet utódállamhoz hasonlóan Azerbajdzsán is az "újból felfedezett" energiakincsére támaszkodva igyekszik kiépíteni saját modern arculatát, több mint egy évszázaddal azután, hogy a Nobel-testvérek hozzá láttak a bakui olajmezők feltárásához.
A beruházás tervezett 41 szigetét 150 híd köti majd össze. "Egymillió ember fog itt élni: egy új Velence lesz" - mondta Ibrahim Inrahimov, a projekt megálmodója és egyben az Avesta nevű ingatlanfejlesztő vállalat vezetője. Közlése szerint már amerikai, török, arab és kínai befektetők is érdeklődtek a beruházás iránt, amely a becslések szerint mintegy százmilliárd dollárba kerül majd, és nagyjából 2020 és 2025 között készül el.
Annak érdekében, hogy Baku visszakapja egykori ragyogást, amely a több mint száz évvel ezelőtti első olajgazdagsága idején jellemezte, a fővárosban ötcsillagos luxusszállodák épülnek, de lesz egy terebélyes, "gömbölyded idomú" komplexum is, amely Zaha Hadid iraki származású, Londonban élő építész tervei alapján készül. (APA)

További cikkek: Külföld

A rovat cikkei