Szombat, 2026. november 21.
Ring Magazin

Nyílt szellemi küzdőtér

Egy nagyobb város lakosságát vesztette el Békés megye az elmúlt 20 évben

MTI · · 1 perc olvasás

Békés megye lakossága az elmúlt 20 évben csaknem 44 ezerrel csökkenve, egy nagyobb város lélekszámát vesztette el, és a statisztikai hivatal szerint napjainkra 362 ezer főre fogyatkozott - közölte a Békés Megyei Közgyűlés elnöke, a képviselő-testület által szervezett közmeghallgatáson pénteken, Békéscsabán.

    Farkas Zoltán (Fidesz), a megyei önkormányzat elnöke elmondta: a térség sok tekintetben hátrányos helyzetben van, hiszen az egy főre eső GDP arány a megyében az országos átlagot mutató 1997-es adathoz képest 72 százalékról némileg több mint 58 százalékra csökkent. Az elnök külön szólt arról is, hogy a hét leghátrányosabb helyzetű megye közül már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megyének vannak jobb mutatói Békéshez képest az egy főre eső GDP alapján. 
    A kialakult helyzetet jellemezve, szólt arról is, hogy a dél-alföldi régióban 2011 augusztusában az álláskeresők aránya 13,7 százalékot ért el, míg ezen belül Békésben megközelítette a 17 százalékot. A jövedelmi viszonyok is hasonló tendenciát mutatnak, mert az országosan 203 ezer, Békésben csak 157 ezer forint a bruttó bér.
    A megye szempontjából sajnálatosnak nevezte, hogy az ipar és az építőipar hozzájárulása megyei a GDP-hez mindössze 3-3 százalék.
    A megyei vállalkozások egy főre eső termelési értéke alapján pedig országos összehasonlításban Békés, a maga 39 százalékos arányával a negyedik legrosszabb helyen végzett.
    Mindemellett jellemző, hogy a vállalkozások 55 százaléka valamilyen formában kötődik a mezőgazdásághoz, illetve az élelmiszeriparhoz, és ezt a tényt az elnök potenciális kitörési pontnak nevezte.
    Mint mondta, a jövendő területfejlesztéssel foglalkozó Békés megyének egyszerre kell a biotermesztésre, a bioenergia hasznosítására, a különleges idegenforgalmi kínálatára, a gyógy- és egészségturizmusra helyeznie hangsúlyt, és olyan terveket kell készítenie, ami a térségben működő felsőoktatási intézményekkel és vállalkozásokkal közösen megalapozhatja a következő uniós fejlesztési ciklus pályázatait.

További cikkek: Belföld

A rovat cikkei