Ring Magazin

Hétfô, 2020. Február 24.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Magyar Glóbusz
SZERVEZETEK

52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus - Budapest

52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus - Budapest

A katolikus világegyház legnagyobb rendezvénye készül Budapesten: a magyar főváros rendezi az idei Eucharisztikus Világkongresszust. A hívek és zarándokok százezreit megmozdító eseménysorozat eredetéről, programjáról és céljairól beszélgettünk Fábry Kornél atyával, a kongresszus főtitkárával. A közösségi médiában is aktív katolikus papnál rákérdeztünk, hogyan viszonyulnak az ünnepséghez a hazai protestáns egyházak, valamint arra is, hogyan szólítják meg a templomba nem járó embereket.

Az Eucharisztikus Kongresszus a legnagyobb esemény a katolikus világegyház életében. Az utca embere „csak” azt nem érti, hogy mi az Eucharisztikus és mi a Kongresszus. Tehát mi is ez a rendezvénysorozat?
Ha előadást tartok, én is azzal szoktam kezdeni, hogy két szót nem szoktak ebből érteni. Vegyük sorban!
- Az „eucharisztia” görög szó, hálaadást jelent, de jelenti a szentmisét és magát az Oltáriszentséget is, tehát hogy mi hisszük, Jézus valóságosan jelen van az Oltáriszentségben. Ezért nem is lehet egy szóval lefordítani
- A „kongresszus” pedig a szó eredeti értelmében értendő, ami összejövetelt jelent. Tehát nem azt, amikor háromszázan hallgatnak előadókat, hanem amikor sokan összegyűlünk.
Ha le kéne fordítanom, hogy milyen jellegű rendezvényről van szó, akkor azt mondom, hogy ez nem egy ifjúsági világtalálkozó, hanem egy eucharisztikus világtalálkozó. Ennek során jelentős eseményeket rendezünk. Lesz a hét során egyfajta lelkigyakorlat, ami maga a kongresszusi rész, és nagyszabású szentmisék, eucharisztikus fáklyás körmenet, koncertek, előadások.

Itt Jézus van a központban.
Az egyház részéről pedig kilépés a falakon kívülre, hogy Jézusról tanúságot tegyünk, hiszen Ő az, aki örök életet tud adni.

Honnan ered ez a világméretű találkozó?
- A története onnan indul, hogy 1874-ben egy Émilie Tamisier nevű francia kisasszony azt látta, hogy a nagyon elvilágiasodott Franciaországban az egyháznak továbbra is van üzenete. Ezért ő egy zarándoklatot szervezett az Eucharisztia jegyében. Ezt évről évre megtette, egyre többen csatlakoztak hozzá, a végén pedig már ötvenezer zarándokról beszéltünk. Felfigyelt rájuk a francia püspöki kar, és azt mondták, hogy ennek a zarándoklatnak a végére illesszünk hozzá egyfajta kongresszust, egy katekézissorozatot, egy tanítást az Eucharisztiáról, mert hittitokról van szó. A misében is ezt mondjuk: „Íme, hitünk szent titka!” Tehát csak hittel tudjuk elfogadni, hogy abban a kenyérben és borban Jézus valóságosan jelen van. A kongresszusnak azután egyre terjedt a híre, elhagyta a francia nyelvterületet, egyre többfelé tartottak ilyen kongresszusokat.
- Végül 1893-ban Jeruzsálemben rendeztek egy olyat, ahova már a pápa is legátust küldött,
- 1905-ben pedig X. Pius volt a házigazdája Rómában a kongresszusnak.
Kezdetben évenként rendezték, aztán a történelem néha közbeszólt, ma pedig már kialakult rendszere van, hogy négyévenként tartjuk. A szokás az, hogy egyik alkalommal Európában van a vendéglátó város, másik alkalommal egy másik kontinensen, akárcsak az ifjúsági világtalálkozók esetén.
- Könnyű megjegyezni, hogy mikor rendezünk Eucharisztikus Kongresszust: amikor olimpia és foci Európa-bajnokság is van! Így volt 2008-ban Québecben, 2012-ben Dublinban, 2016-ban a Fülöp-szigeteki Cebuban, 2020-ban pedig Budapesten lesz.


„Kérjetek és kaptok!”
Hogyan esett a választás épp a magyar fővárosra?
Erdő Péter bíboros atya tavaly pünkösdkor azt mondta, hogy megvalósult az evangélium: „Kérjetek és kaptok!” Nyilván szó volt róla, hogy Európa lesz a következő helyszín, Közép-Európában korábban a lengyelországi Wrocławban volt kongresszus, bíboros atya pedig jelezte, hogy szívesen vendégül látnánk ezt a nagy eseményt.

1938-ban már volt Budapesten Eucharisztikus Kongresszus, ami egy nagy lelki megújulást hozott az országnak. Akkor a Szentszék küldötte Pacelli bíboros volt, akit később XII. Pius néven pápává választottak. Most ki várható a Vatikánból magas szintű legátusként?
Erre még nem kaptunk választ, a Szentatya sem válaszolt arra, hogy személyesen jön-e. De akár jön a pápa, akár nem, egy legátust mindenképp kijelöl. A szokásjog szerint a régióból, az adott kultúrkörből szoktak egy bíborost kijelölni, de egyelőre nem tudjuk, ki lesz.

Lehetséges tehát, hogy maga Ferenc pápa látogatja meg a kongresszust?
Választ még nem adott, tehát nem mondott se nemet, se igent. És emlékezhetünk, csíksomlyói látogatása is csak néhány hónappal az esemény előtt derült ki.

A múlt héten a Krisztus-hívő egyházak a keresztény egység hetén az egységért imádkoztak. Az Eucharisztikus Kongresszus viszont kimondottan egy katolikus rendezvény. Hogyan fogadják a protestáns egyházak azt, hogy Magyarország lesz ennek a rendezvénynek a házigazdája?
Eddigi tapasztalataim alapján azt mondhatom, hogy örömmel vették. Evangélikus testvéreink például meghirdették az Úrvacsora Évét – ily módon is csatlakozva az Eucharisztikus Kongresszushoz. Mi is igyekszünk nyitottan állni a keresztény felekezetekhez. Mi sem mutatja jobban ezt, minthogy az eddig szervezett előzetes konferenciák mindig tartalmaztak ökumenikus részt. Tavalyelőtt novemberben volt egy eucharisztikus tudományos konferencia Esztergomban, ahol két zsidó rabbi is előadott az utolsó vacsora és a szédereste közötti kapcsolatról, valamint a házi áldásokról tartottak érdekes előadásokat. Jelen volt három ortodox egyház képviselője, akik szintén az ő területüket mutatták be, illetve református és evangélikus püspökök is tartottak előadást. Azt tapasztaltuk, hogy
az Eucharisztia sokkal inkább összeköt, mint hogy szétválasztana bennünket.

Nagyon érdekes volt meghallgatni egymást, hogy ki mit gondol az Úrvacsoráról, az Eucharisztiáról. Nyitottságot tapasztalunk a részükről is, így párbeszéd nyílt róla. Nagyon sokfelé látom, hogy kisebb konferenciákat tartanak szintén ökumenikus szervezésben. Tehát úgy tapasztalom, hogy a protestáns felekezetek is örömmel fogadták, és a maguk módján be fognak kapcsolódni.

Hogyan viszonyulnak a reformátusok és az evangélikusok az Oltáriszentséghez, ami a katolikusok számára Krisztus, náluk pedig nem?
Igazából ezt ők tudják a legjobban elmondani, de lényegében arról van szó, hogy evangélikus testvéreink vallják: az Úrvacsorát annak vétele pillanatában Krisztus testeként és véreként veszik magukhoz. Református testvéreink esetében kifejezetten egy megemlékezésről beszélünk, ők az utolsó vacsora emlékére nagy tisztelettel veszik magukhoz a kenyeret és a bort, tehát náluk nincs átlényegülés. Hogy a katolikus Eucharisztiáról hogyan vélekednek? Érdekes, azt figyeltem meg elsősorban fiatal lelkészeknél, hogy egyre többen úgy gondolják, náluk is Eucharisztia van, de ez nagyon egyéni kérdés.

Hit és kultúra
A kongresszuson konkrétan milyen rendezvények lesznek, és ezekről hol tájékozódhat a széles közvélemény?
Van egy hivatalos honlapunk, az iec2020.hu. Ezt az angol rövidítésből – International Eucharistic Congress – örököltük. Ott megtalálható a teljes program, valamint a legtöbb előadó, közreműködő is. Vegyük kronológiai sorrendben!
- Szeptember 10-től 12-ig lesz egy teológiai szimpózium a Szent Adalbert Központban, Esztergomban. Ez egy szűk körű, néhány száz fős tudományos konferencia.
- Utána szeptember 13-án délután 3 órakor kezdődik az ünnepélyes megnyitó és nyitó szentmise a Puskás Ferenc Stadionban, ahová mindenkit várunk szeretettel. Ez elsőáldozással is egybe lesz kötve, idáig négyezernél is többen jelezték, hogy ott szeretnének elsőáldozók lenni, de még nyitott a lehetőség. Ez egy szép, közös ünnep lesz.

Honnan érkeznek az elsőáldozók?
Nem tudom a pontos statisztikát, hogy mennyi a magyarországi és mennyi a határon túli magyar, de még Alaszkából is jelentkezett ott élő magyar elsőáldozó, tehát nagy az érdeklődés.

Folytassuk a programmal!
- Hétfőtől péntekig reggeltől kora délutánig a Hungexpón leszünk, a program egy közös reggeli imával, a laudessel kezdődik, utána a világ minden részéről érkező bíborosok tartanak előadásokat. Ezt követően lesz egy tanúságtétel, majd szünet után közös szentmise.
- Az ebédet követően fakultációs programokból lehet választani.
- A szerda egy különlegesebb alkalom lesz, mert ekkor a plébániák látják vendégül az ide zarándokló híveket. Itt szentmise, kultúrprogram lesz, és agapé, azaz szeretetlakomán látják vendégül a meghívott főcelebránst és kíséretét.
- Csütörtök este lesz a közösségek szentségimádása a Szent István-bazilikában, ez egy kétórás rendezvény.
- Péntek az ifjúságé. A Papp László Sportarénában lesz Ákos-koncert és ForrásPont.
- Szombat délelőtt a családok fesztiválja lesz a Margitszigeten. Ide kifejezetten a kisgyerekeseket várjuk, hiszen őket is szeretnénk bevonni ebbe az egész eseménybe.
- Szombaton délután 5 órakor kezdődik egy ünnepi mise a Parlament előtt bíboros atya vezetésével, amit egy eucharisztikus fáklyás körmenet követ a Hősök terére.

1938-ban Szent Jobb-körmenet volt a Hősök terére, most pedig az Oltáriszentséggel vonulunk Budapest utcáin imádkozva, ünnepelve.
- Vasárnap lesz az ünnepi zárómise, a Statio Orbis, ami 11 órakor kezdődik a Hősök terén. Ezt a szentszéki legátus fogja celebrálni, vagy ha jön Ferenc pápa, akkor természetesen ő személyesen. - A szombat és vasárnap annyiban különleges még, hogy az ország és a Kárpát-medence ministránsait hívtuk meg egy közös találkozásra, hogy ezeken a szentmiséken ministránsként vegyenek részt.

A liturgikus programokon túl mi várja még a Budapestre látogatókat?
A kongresszussal egy időben zajlik az Ars Sacra fesztivál, ami nagyon sok kulturális programot ajánl az ide érkezőknek, és úgy vélem, ez egy jó lehetőség bemutatni a magyar kultúrát. Lesznek kiemelt kulturális események.
A többi között ilyen lesz hétfőn a Csík zenekar koncertje a Művészetek Palotájában, a Moszkvai Patriarchátus kórus a Zeneakadémián, illetve szerdán a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje az Erkel Színházban. Tehát lesznek ilyen kicsit profánabb rendezvények is, melyek bemutatják kultúránk egy szeletét. A Műcsarnokban pedig kiállítás várja az érdeklődőket.

Mennyire jelenik meg a kongresszuson a rendező ország kultúrája?
Ahogy például a vizes vébé megnyitóján is előkerült a magyarság története, a táncunk, az énekünk, ezeket szeretnénk bevinni apró cseppekben akár a Hungexpón átvezető műsorként, akár az Ars Sacra fesztivál keretében is.
Tehát szeretnénk megmutatni a saját kultúránkat, ugyanakkor én azt gondolom, négy nagy célja van ennek a kongresszusnak. Először is Krisztust szeretnénk imádni és megdicsőíteni ebben az egy hétben, hiszen ő ad örök életet. Másodszor szeretnénk megerősíteni a katolikusokat az Eucharisztiába vetett hitükben. Merthogy hittitokról van szó, ezt erősíteni kell. A harmadik egy tanúságtétel a világ felé Isten szeretetéről, aki nemcsak emberré lett, meghalt és feltámadt, de köztünk marad az Élet Kenyerében. A negyedik az evangelizáció. Ferenc pápa is mondja, hogy menjünk ki a falakon kívülre, mondjuk el az örömhírt, hiszen az egyház épp a misszióért van.

Hogyan lehet megszólítani azokat, akik – mondjuk így – csupán a „maguk módján vallásosak”?
Mi minden jó szándékú embert szeretettel várunk erre a nagyon nagy és a mi életünkben vissza nem térő eseményre. Úgyhogy igyekszünk a Facebook, az Instagram és egyéb kommunikációnkkal megszólítani azokat is, akik nem templomba járók. Ugyanakkor tudni kell azt, hogy ez egy katolikus rendezvény, ahova mindenkit várunk szeretettel. A templomainkon egyre többször látjuk a molinót:

Találkozz Jézussal Budapesten!
Ez nagyon jól lefordítja azt, hogy mi az Eucharisztikus Kongresszus.
Az Eucharisztia maga Jézus, a Kongresszus a találkozó, Budapest pedig a helyszín.
Tehát ez nem a világ végét hirdeti, hanem azt, amit Jézus mondott: „ahol ketten-hárman összegyűlnek, ott vagyok köztük”.

Szükséges regisztrálni a rendezvényekre?
A Puskás Stadionban helyre szóló jegyek lesznek, a Hungexpóra pedig napi belépés van, tehát ide elengedhetetlen a regisztráció. Ezen kívül nekünk, rendezőknek nagy segítség, ha a hétvégi rendezvényekre jelzik a részvételüket az ide zarándoklók. Várhatóan oda egy csoportos regisztráció elég lesz, amely megmutatja, hogy honnan és mennyien érkeznek. A regisztrációt is az iec2020.hu honlapon lehet megtenni.

Megmozdultak a hívek
Milyen eredményre számítanak lelki értelemben, illetve számszerűsíthetően?
Ez nagyon nehezen mérhető. Ami a létszámot illeti, százezres nagyságrendben gondolkodunk, leginkább a hétvégi szentmisék kapcsán.
- A tapasztalat az, hogy Cebuban és Dublinban olyan 10-15 ezer ember vett részt a délelőtti programokon, a nagy eseményekre ott is nagyságrendekkel többen látogattak el. Dublinban 85 ezren, Cebuban 1,5-2 millióan voltak a körmeneten – nyilván, a Fülöp-szigetek egy mélyen vallásos ország.
Lelki értelemben pedig már most látom a kongresszus előkészületeinek gyümölcseit. Nagyon sok minden elindult a hároméves felkészülési idő alatt. Sok plébánián megmozdultak a hívek, gondolhatunk a Szentségimádás Iskolájára, arra, hogy templomok nyíltak meg, sok helyen akár 0-24-ben be lehet térni imádságra. Ezen kívül elindítottuk az Evangelizáció Iskoláját, hiszen a harmadik felkészülési évnek a misszió a témája: hogyan lehet továbbadni az Örömhírt másoknak? A tudományos konferenciák is sokakat segítettek, kiadványainkat is sok helyen alkalmazzák. A világméretű szentségimádást is meghirdettük, legutóbb 54 országban 1118 helyszínen vettek részt a hívek. A kongresszus szimbólumát, a Ferenc pápa által megáldott Missziós Keresztet fogadva sok plébánián fantasztikus programokat szerveztek. Vagyis az előkészületek is mutatják, hogy jó együtt imádkozni, tudni egymásról.

Azt gondolom, ez a legfontosabb: erősítsük egymás hitét, mert ha tudom, hogy nem vagyok egyedül a hitemmel, az engem is erősít. Ez egy startkő, aminek megerősödött hitünkből fakadóan lesznek gyümölcsei, bátrabban merünk tanúságot tenni hitünkről. Az Egyház él és fiatal!
(Részlet - Fábry Kornél atyával, a kongresszus főtitkárával készült beszélgetésből …)

A teljes írás az alábbi címen olvasható:
https://www.iec2020.hu/hu/hirek-sajto/fabry-kornel-ha-tudom-hogy-nem-vagyok-egyedul-hitemmel-az-engem-erosit

Forrás: Alfahír
Fotó: Béli Balázs

 
MAGYAR GLÓBUSZ

Kultúrházak éjjel-nappal

Kultúrházak éjjel-nappal

Február 14-16. között ismét a művelődési házakra irányul a figyelem az immár tizennegyedik Kultúrházak éjjel-nappal orsz&a...

MAGYAR GLÓBUSZ

Autóbuszok Erdélyből a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe

Autóbuszok Erdélyből a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe

Hargita megyéből, Csíkszeredából bővíti gyűjteményét a Közlekedési Múzeum. Ezúttal egy Ikarus 256.50 és egy Csepe...

MAGYAR GLÓBUSZ

II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiválja

II. SZEGA Nemzetek Sajtfesztiválja

Második alkalommal kerül megrendezésre 2019.10.19.-én, Magyarország egyetlen olyan fesztiválja, ahol a közönség egy egyszeri bel&eacu...

KITEKINTŐ

Sikerrel zárult az V. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál

Sikerrel zárult az V. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál

Rekordmagas látogatói számmal zárult a háromnapos esemény, ahol a természetfilmes szakma hazai és nemzetközi jeles képviselőine...

MAGYAR GLÓBUSZ

Egy szerzetes gazdanoteszából

Egy szerzetes gazdanoteszából

Huszonhét évvel ezelőtt jártam először Pannonhalmán. Ott és akkor született ez az írás Nagy Vencelről, akinek élete munkás...

ARCVONÁSOK

Egyszer volt egy ember…

Egyszer volt egy ember…

In Memoriam Tóth Lajos

Újvári Feri, a Gödöllói Agráregyetemen volt csoporttársam. Ő, az évek alatt komótosan haladt az elér...

ARCVONÁSOK

A Tekintetes Szerkesztő Úr

A Tekintetes Szerkesztő Úr

Napra húsz éve jelent meg ez az írás az akkori Napi Magyarország című napilapban. Az ünnep előtt 2019. március 13-án ezzel a cikkel sz...

MAGYAR GLÓBUSZ

Prága 16: Cseh karácsonyi tradíciók és babonák II. rész

Prága 16: Cseh karácsonyi tradíciók és babonák II. rész

Miután az előző részben megismerkedtünk a decemberi cseh tradíciókkal, a második cikk  a karácsonyi ételeket, valamint az étkez&e...

MAGYAR GLÓBUSZ

Prága 15: Cseh karácsonyi tradíciók és babonák

Prága 15: Cseh karácsonyi tradíciók és babonák

Mint azt egy korábbi írásban is említettem, cseh nyelvórára járok, és néhány héttel ezelőtt a december körny&eacu...

MAGYAR GLÓBUSZ

Vannak pillanatok, amikor kötelező a haza és a nemzet mellé állni

Vannak pillanatok, amikor kötelező a haza és a nemzet mellé állni

A magyar '56 arra tanít, hogy vannak pillanatok, amikor a hazát kell minden elé helyezni, amikor nem lehetséges ideológia mentén jobbra vagy balra &aacut...

Oldal 1 / 162

Megjelent A Mi Otthonunk februári száma

amiocimlap 202002 resize 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 45 vendég böngészi

bav logo kicsi banner