Ring Magazin

Hétfô, 2019. Augusztus 19.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Külföld Belgium: Kormányválsággal és a miniszterelnök lemondásával ért véget az idei év

Belgium: Kormányválsággal és a miniszterelnök lemondásával ért véget az idei év

E-mail Nyomtatás PDF

December elején komoly belpolitikai válság kezdődött Belgiumban, mely a kormánykoalíció felbomlásával, a miniszterelnök lemondásával és egy ügyvivő kabinet kinevezésével ért véget.

 Az ország legnagyobb politikai erejének számító, flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) december 9-én kilépett a négypárti kormányszövetségből, miután Charles Michel miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy a tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját. Noha a parlamenti képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az amúgy nem kötelező jellegű, mégis többek által is bírált egyezményt, az N-VA szerint az ügyben a kabinetnek kellett volna döntenie egységesen.
Belgium szövetségi állam, ahol a politikai életet a demokratikus berendezkedésű többpártrendszer határozza meg. A pártoknak, a modern Belgiumra jellemző területi-nyelvi felosztás miatt, semmi esélyük nincsen a parlamentben abszolút többséget szerezni, ezért a második világháború óta minden belga kormány különféle pártok koalíciójának eredményeként alakult meg.
Ma majdnem minden belga párt a nyelvi határvonalaknak megfelelően két részre szakadt: a holland nyelvű párt Flandria területén és a kétnyelvű Brüsszelben, míg a francia nyelvű párt Vallónia területén és szintén a hivatalosan kétnyelvű Brüsszelben van jelen. A német nyelvi közösségnek szintén saját, nyelvi-kulturális alapon szerveződő pártjai vannak.
Európa más országaitól eltérően tehát a belga pártokat az országot alkotó közösségnek szervezik, jelen pillanatban egyetlen párt sem működik, amelyik a flamand és a vallon közösségben egyaránt megtalálható. Még a kétnyelvű Brüsszelben is a flamand és a francia testvérpártok külön jelöltet indítanak.

    A pártok színei alapján a helyi sajtóban "svédnek" nevezett, 2014-ben létrejött koalíciónak három tagja maradt: Michel pártja, a vallon liberális Reformer Mozgalom (MR), a flamand kereszténydemokraták (CD&V) és a szintén flamand liberálisok (VLD). A kisebbségbe szorult kormánypártoknak mindössze 52 képviselője van a 150 fős törvényhozásban, s a miniszterelnök az ellenzék külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatni szerette volna a politikai munkát a legfontosabb ügyekben a 2019-es választásokig.
    Több párt azonban bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, és ezt Michel elutasításként értelmezve inkább felajánlotta lemondását, amit Fülöp belga király elfogadott, ugyanakkor felkérte őt egy ügyvivői kormány vezetésére jövő májusig. Az ügyvivő kormányzat hatásköre korlátozott és csak sürgős ügyekben hozhat döntéseket.
    Belgiumban a terrorfenyegetettség szintjét januárban kettesre csökkentették a négyfokozatú skálán, csaknem két évvel a brüsszeli robbantásos merényletek után, s ez így is maradt annak ellenére, hogy az év folyamán történt néhány, feltételezhetően dzsihadista támadás. Májusban egy frissen szabadult iszlamista férfi végzett négy emberrel Liege-ben, novemberben pedig egy rendőrt próbált megkéselni egy merénylő Brüsszelben. A kettes riasztási szint azt jelenti, hogy egy merénylet veszélye "lehetséges, de valószínűtlen", ezért a rendőri és a katonai készültség fokozott maradt.
    Számos tüntetést és sztrájkot tartottak 2018-ban is az országban, a legnagyobb tömeget a kormány tervezett megszorító intézkedései, például a nyugdíjreform ellen kezdeményezett demonstrációk mozgatták meg. Az év vége felé Brüsszelben is megjelentek a Franciaországból indult sárgamellényes tiltakozások, amelyek résztvevői főként a gépjárműveket érintő adópolitika és a magas fűtőolaj- és áramárak ellen tüntettek a belga fővárosban, eleinte békésen, később a rendőrökre rátámadva, rongálva, gyújtogatva.
    Erőszakba torkollott emellett decemberben az ENSZ migrációs csomagja elleni, flamand bevándorlásellenes és szélsőjobboldali csoportok által meghirdetett tüntetés is.

Forrás: MTI
   

 


(0 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk júliusi száma

amio 201907 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 153 vendég böngészi

bav logo kicsi banner