Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt.
A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.
A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.
Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.
Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.
MTI