Close

Ukrán oktatási törvény – Az ukrán külügyminiszter a héten Budapestre látogat

Pavlo Klimkin. Fotó: 1492news.com

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter megerősítette kedden, hogy október 12-én, csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási törvény lényegét.

Klimkin a Twitteren tett bejegyzésében emellett közölte: meglepődéssel fogadta magyar kollégája, Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Budapest kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.
Közölte továbbá, hogy meghívja „Ukrajna minden európai partnerének” nagykövetét, látogasson el Kárpátaljára. Kijelentette, hogy Kárpátalján az európai országok nagyköveteinek alkalmuk nyílik majd „közvetlenül beszélgetni a régió lakosaival”.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt hónap végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungváron tett hétfői látogatásakor az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az ukrán oktatási törvény alapvetően sérti az Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn a külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán Magyarország kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.
A miniszter – aki a kárpátaljai magyar szervezetek és a történelmi egyházak vezetőivel egyeztette véleményét a jogszabályról – kijelentette, hogy a törvény „gyakorlatilag ellehetetleníti Ukrajnában a magyar iskolák működését, 10 éves kor fölött elveszi a már megszerzett jogot az anyanyelven történő tanulásra, miáltal Ukrajna minden létező nemzetközi kötelezettségét megszegi”. „Ezt nem engedhetjük meg, a magyar kormány a legkeményebben szembe fog menni ezzel az intézkedéssel” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.

***

Szijjártó: a külhoni magyarság sorsa nem alku tárgya

 

A külhoni magyarság sorsa nem alku tárgya, Ukrajnának vissza kell vonnia az oktatási törvény kisebbségeket sértő rendelkezéseit – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: az új ukrán oktatási törvény megsértette az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződést. Mivel az a kisebbségek jogainak erősítéséről is rendelkezik, Magyarország hétfőn, az uniós külügyminiszterek luxemburgi tanácskozásán kezdeményezni fogja a társulási szerződés felülvizsgálatát. Ehhez össze kell hívni a társulási tanácsot, Magyarország pedig kezdeményezni fogja, hogy annak napirendjén szerepeljen a társulási szerződés Ukrajna által történő megszegése. Az elfogadáshoz minősített többségre van szükség – tette hozzá.
Ha Ukrajna nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, akkor kereskedelmet érintő büntetőintézkedések léphetnek életbe, a társuláshoz ugyanis szabadkereskedelmi megállapodás is tartozik, amivel megnyíltak az európai piacok Ukrajna előtt. Így, ha bebizonyosodik a társulási szerződés megszegése, az kereskedelmi, gazdasági szankciókat is vonhat magával – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.
Kiemelte, hogy Ukrajna az uniós integráció érdekében további lépéseket tervez, de Magyarország blokkolni fogja ezeket, amíg az oktatási törvény a jelenlegi formájában érvényben marad.
Szijjártó Péter felidézte, hogy az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást Magyarország az elsők között ratifikálta 2014-ben. A miniszter „hátba szúrásnak” nevezte, hogy az idén szeptember 1-jén hatályba lépett szerződés után négy nappal Kijev olyan törvényt fogadott el, amely szerzett jogokat vesz el a kárpátaljai magyaroktól.
Közölte: ungvári egyeztetésükön a kárpátaljai magyarok képviselői, civil szervezetei, a helyi egyházak és pedagógusok azt kérték, hogy a magyar kormány ne hátráljon meg, ezért egyeztetés helyett a törvény visszavonása hozhat csak megoldást.
A miniszter kiemelte, hogy Kárpátalján 71 intézményben folyik magyar oktatás, ezeket az intézményeket az új törvény a létükben fenyegeti, tanáraikat pedig elbocsáthatják miatta. A helyiek szerint a Szovjetunió idejében jobb volt a helyzet oktatási szempontból – tette hozzá.
Szijjártó Péter „cinikus mesének” nevezte azt az érvelést, hogy a törvényre a kisebbségek hiányos ukránnyelv-tudása miatt lenne szükség, és hangsúlyozta, Magyarország minden nemzetközi fórumon cáfolni fogja ezt.
Az anyanyelvi oktatásnak és az ukrán nyelv ismeretének semmi közük egymáshoz, utóbbit a magyar nyelvű oktatás mellett is lehetne fejleszteni – mondta.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy a kérdésről a csütörtökön Budapestre érkező ukrán külügyminiszterrel is egyeztetni fog, és kijelentette: Ukrajna számára nem csupán földrajzilag vezet az út Magyarországon át Európába.
Megoldást csak a törvény kisebbségeket sértő részének visszavonása jelenthet, a magyar kormány pedig harcolni fog ezért – tette hozzá.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top