Close

Az ádámcsutka és a jancsiszeg, a Bakos meg a Szemők

A TINTA Könyvkiadónak A magyar nyelv kézikönyvei sorozata nyelvünk eddigi legnagyobb szótári vállalkozása. 1998-ban az első kötet, a Magyar szókincstár bemutatását Grétsy László ,,Le a kalappal Uraim” szavakkal kezdte. A felszólítás még inkább érvényes ma, amikor már a sorozat 16. és 17. kötetét tartjuk kézben, a Keresztnevek enciklopédiáját és a Családnevek enciklopédiáját. 

Keresztnevek enciklopédiája

Köztudott, hogy a keresztnevekről vagy más terminussal az utónevekről mind ez ideig számos kiváló munka jelent meg. A népszerűsítő könyvek sorát Kallós Ede Nevek és napok című könyve nyitja meg 1943-ban, a későbbi könyvek közül elég, ha utalunk a ,,Ladóra” (Ladó János: Magyar utónévkönyv, első kiadása 1978.), vagy említhetjük Fekete Antal piarista tanár Keresztneveink, védőszentjeink (első kiadása 1974.) munkáját is. Napjainkban is a könyvesboltok kínálatában közel tucatnyi nevekkel foglalkozó könyv található, melyek legtöbbje tudománytalan, hiszen hol az ezoterika, hol a képzelet szülte magyar őstörténet a vezérfonaluk. Ezért is örömteli esemény, hogy 2009-ben megjelent egy 440 oldalas megbízható kiadvány. Fercsik Erzsébet és Raátz Judit a Keresztnevek enciklopédiájában összegzi a 100 leggyakoribb férfi és a 100 leggyakoribb női keresztnévről a tudnivalókat, és saját kutatásaik alapján számos újdonsággal rukkoltak elő. Minden névről 16 pontba szedve mondják el az isme-reteket, és egyúttal szólnak a nevek mögött rejlő gazdag kulturális háttérről. A szócikkek a név eredetével, etimológiájával kezdődnek.

Jól kirajzolódnak a magyar keresztnevek eredetének nagy csoportjai. Például régi magyar nevek: Árpád, Béla, Csaba, Emese, Géza, Gyula, Szabolcs, Zsolt, Zsombor stb. Bibliai eredetű héber nevek: Ádám, Anna, Áron, Benjamin, Dániel, Dávid, Erzsébet, Éva, Gábor, József, Judit, Mária, Máté, Mihály, Sára, Tamás, Zsuzsanna. A latin eredetű nevek közé tartozik az Antal, a Balázs, a Ferenc, a Kornél, a Marcell, az Orsolya, míg germán eredetű az Edina, az Erika, a Henrik, a Kinga, a Lajos, az Ottó, a Richárd és a Rudolf. Névalkotással is születnek nevek, pl. Dugonics András alkotta a Jolán nevet. Györgyi a György mesterségesen alkotott párja, a Hajnalka és a Szilárd nyelvújítás kori, a Tímea Jókai Mór leleménye, a Győző tudatos fordítása a Viktornak.

A kötet kitér arra is, hogy sok keresztnévből alakult településnév. A mai Hévíz neve koráb-ban Hévízszentandrás volt, Törökbálint neve is tartalmaz keresztnevet, ugyanúgy mint Békés-csaba, Piliscsaba, Hejőcsaba.

A nevekből gyakran alakul ki közszó: ádámcsutka, katicabogár, jancsiszeg . Talán ez az egyik legérdekesebb része az enciklopédiának. Az attila és a ferencjóska ruháknak a neve, a szlengben a bélás a kétforintos neve volt, vagy a kettes osztályzaté még ma is. A Margit név összefügg a margarétával. A szajkó neve néhol mátyásmadár. Tamáskodik, aki kételkedik.

A keresztnevek szólásokban, közmondásokban is megjelennek. Ha valaki nagyon messziről indítja a mondanivalóját, azt mondjuk, Ádámnál és Évánál kezdi. Az Él mint Marci Hevesen szólást a gondtalan életű emberre mondják. A keresztnevek megjelenhetnek egy irodalmi alkotás – legyen az vers, dráma vagy próza – címében is: Jókai Mór Kárpáthy Zoltán, Petőfi Sándor Arany Lacinak, Arany János Ágnes asszony, Kosztolányi Dezső Édes Anna, Csokonai Vitéz Mihály Dorottya.

Egy-egy keresztnév szócikkében megtudhatjuk még azt is, hogy egy-egy névnek ki vagy kik a védőszentjei, mikor van a névnapja, az elmúlt századokban mi volt a keresztnév gyakorisága, és miként lehet becézni. Olvashatunk a rokon neveiről is. Megtaláljuk a női-férfi névpárokat, láthatjuk az idegen nyelvi megfelelőket. Megtudjuk, hogy az adott név mely csa-ládnévnek az alapja, és a név híres viselői közül is felsorol az enciklopédia néhányat. A szerzőpáros elmondja, hogy a festészetben, a művészetben hogyan ábrázolják az adott név híres szentjeit. A névről közölt ismeretek sorát a névcsúfolók zárják. Reméljük, senki sem fog megsértődni, ha a nevét egy rímes csúfolóban meglátja.

Meg kell említenünk, hogy az enciklopédia egyik újdonsága a ,,névfák’’ közreadása. Eze-ken a rajzokon szemléletes módon követhetjük nyomon egy-egy név kibontakozását az ősi formától kezdve a napjainkban használatos alakig. Megtudhatjuk, hogy a Dorotheosz női név Dorothea és a Dorottya formákon keresztül jutott el a ma népszerű Dorisz alakig.

Családnevek enciklopédiája
A kötet keletkezéséről az előszó tájékoztat. Néhány évvel ezelőtt a szerző, Hajdú Mihály, az ELTE BTK professzor emeritusa az Állami Népesség-nyilvántartó Hivataltól megkapta a magyar állampolgárok családnevének kétszázezres listáját. Ebből válogatta ki azokat, melyeket ma ezernél többen viselnek. Így 1230 név került be a kézikönyvbe. Összesen 6,5 millió magyar állampolgár találja meg a vezetéknevét a kézikönyvben.

A függelék gyakorisági névlistát is közread. E szerint a magyar családnevek gyakorisága a következő (feltüntetve a viselők száma): 1. Nagy: 242 000, 2. Kovács és Tóth: 223–223 000, 4. Szabó: 216 000, 5. Horváth: 203 000, 6. Kiss: 167 000, 7. Varga: 140 000, 8. Molnár: 109 000, 9. Németh: 97 000, 10. Balogh: 9700.

A kötet annál is inkább elismerésre méltó, mert a magyar szakirodalomban nem nagyon van előzménye. Csupán Kázmér Miklós tollából jelent meg 1993-ban szakemberek részére a Régi magyar családnevek szótára, de az csak a 16–17. századi nevekkel foglalkozik okleveles források alapján.
A részletes előszó tájékoztat a családnév kialakulásáról, amelyet tulajdonképpen II. József tett kötelezővé 1787-ben. Korábbról is van példa természetesen, hiszen a pogány magyarok a keresztségben felvett nevet együtt használták az ősi pogány névvel, erre utal Aba Sámuel neve is. Érdekes megjegyezni, hogy Európában csupán a magyarok használják ebben a sorrendben a nevüket: elöl a családnév és azt követi a keresztnév.

A családnév vagy más néven vezetéknév ma már egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy apáról fiúra öröklődik, a mai neveknek gyakran a valakinek a fia megjelölés volt az alapja, mint például a Pálfi névben is a Pál fia megnevezést látjuk. Hasonló szerkezetű név a Bánfi, Békefi és a Győrfi családnév.
A magyar anyanyelvűek érzik, hogy az Ács, a Kovács, a Patkó, az Ötvös, a Varga és a Süveges családnevek foglalkozásra utalnak. Foglalkozásra utalnak a következő német nevek is: Zimmermann – ács, Fischer – halász, Jáger – vadász, Müller – molnár. Ezek mellett külső tulajdonságra is utalhatnak a családnevek: Balogh, Fekete, Vörös, Kondor, Szemők. Az utóbbi szavak jelentése: balog: balkezes; vörös: vörös hajú; fekete: fekete hajú; kondor: göndör hajú; szemők: nagy szemű.

Népcsoportra utalnak a Tóth, Cseh, Lengyel, Orosz, Oláh, Polák, Rácz, Tatár nevek és ide tartoznak még a Kun, Szász, Hajdú, Székely, Jász nevek is.

Megtudjuk az enciklopédiából, hogy a Király, Császár, Herceg, Érsek, Gróf típusú nevek a valahova tartozásra utalnak, azt mutatják, hogy a név viselője a királynak, a császárnak a szol-gálatában állt, oda tartozott.
A kötet akár régi szavak szótáraként is használható, hiszen a nevek hosszú időn át megőrzik az amúgy már kihalt szavakat, azaz mind a családnevek, mind a keresztnevek konzervként működnek a nyelvben. A Soltész név jelentése falubíró, a Bacsó számadó juhászt jelent. A Kaszab név a mészáros mesterségre utal, a Bakos név viselőjének őse pedig az olajütő mesterséget folytatta.
Minden névnek megtudjuk az etimológiáját is, pl. a Tompa névnek szláv eredetű közszó az előzménye és a Tömpe név hangrendi átcsapással keletkezett ebből a szóból, a név külső tulajdonságra utal, viselője feltehetőleg alacsony, zömök ember volt. A Lakatos név alapszava pedig, az olaszból átvett, de végső soron ófrancia eredetű lakat szavunk és maga a név mesterségre utal.

A Családnevek enciklopédiája az említettek mellet feltünteti a névváltozatokat is, megtudjuk, hogy a Tóth névnek nyolcféle írásváltozata létezik.

A TINTA Könyvkiadó gondosságát dicséri, hogy a Családnevek enciklopédiája belső tipog-ráfiájában és külső borítójában is nagyon hasonlít a Keresztnevek enciklopédiájára.
A két enciklopédiát ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék megismerni a családnevek és keresztnevek szerteágazó világát és többet kívánnak tudni a nevek mögött meghúzódó gazdag kulturális örökségünkről.

Fercsik Erzsébet – Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája – A leggyakoribb női és férfinevek. Tinta Könyvkiadó, 440 oldal, 2009.  Hajdú Mihály: Családnevek enciklopédiája – Leggyakoribb mai családneveink. Tinta Könyvkiadó, 552 oldal, 2010.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top