Ring Magazin

Péntek, 2018. November 16.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra KULTÚRA Szeretni tudni kell?

Szeretni tudni kell?

E-mail Nyomtatás PDF

bltorocsik nyitioMagyarország, és egyben Kelet-Európa egyedüli Cannes-i életműdíjas színésznője a főszereplője ennek a könyvnek. A klinikai halál állapotából is visszatért Töröcsik Mari elpusztíthatatlanul, szilajan pattintja a söröket és anekdotázik közvetlen hangnemben a múlt századról és az életéről Velemben, a házában. A könyv nagyon mutatós, igényesen válogatták össze a képeket. Remekül illett az elegáns londoni szálloda szobájához, ahol olvastam. Egy reggel, amikor a felkelő nap bekukucskált az ablakon és odatévedt egy napsugár a dohányzó asztalon felejtett könyv hátsó borítójára, úgy éreztem, hogy rám mosolygott a művésznő jóságosan fekete-fehér portréja.

 Bérczes László beszélgetős könyve életinterjú, ahogy a szerző fogalmaz. Az ember nagyobb hangsúlyt kap, mint a színésznő. Célja az, hogy az ő szemével lássuk a világot. Sikerül ez neki? A közvetlen hangvétel megteremti a bennsőséges hangulatot. A történetek lebilincselőek tudnak lenni, de mégis érzek egyfajta tudatos távolságtartást. És ez nem az egyesszám harmadik személyben való megszólításból fakad az interjúk készítése közben (Mari azt tette.. - mondja a szerző), és nem is abból, hogy a művésznő konzekvensen Bérczes-ezi az interjúztatót.

 Megkérdőjelezhetetlenül a nép hőse ő, a pályi parasztlány, aki kerek szemekkel bámulta a falusi mozivásznat gyerekként, bátran, csodával határos módon került be a színművészetire, majd talpraesetten élte túl a fordulatokban gazdag elmúlt századot. És habár egy fél pár cipő áráért forgatta a körhintát, autóért már nem kellett sorba állnia. Talán ezért is volt fontos a mindenkori regnáló hatalomnak, talán ezért tudott mindig talpon maradni és támogatott maradni maga az ember.

bltorocsik 1

 A szerző tudatosan ugrál a régmúlt és a közelmúlt eseményei között a kérdezésben, alaposan felkészült, igényesen kidolgozott dramaturgiára építkezik. De a túltervezettség ebben a műfajban nem szerencsés. Igaz, ki is vásárolna meg egy könyvet ennyi pénzért, ha nem szeretné a művésznőt. Teréz anya sem súlykolta, hogy őt mennyire szerették, és hogy ő mennyire szeretett mindenkit. Habár nem volt szüksége az önigazolásra, biztosan akadtak pillanatok az életében amikor bele rúgott mérgében egy macskába, vagy megbánta valamelyik tettét. Szép és humánus a könyv alcíme (Szeretni tudni kell), de vajon mi rejlik e mögött? Minden ember a saját igazát éli meg valóságnak, és mindenki próbálja magyarázni azt és kiállni mellette.

 A halottak már nem tudják megvédeni magukat. Talán tényleg kézen kellett fognia Latinovits Zoltánt Cannes-ban, és  vigyáznia kellett rá egész nap, hogy ne alkoholizáljon az esti díjátadóig. De vajon ez jobb emberré teszi őt, vagy rosszabb színésszé Latinovitsot? Gyakran előkerül egy beszervezett ügynök is - az adott időszak meghatározó színikritikusának a neve. Utalásokban sokszor szerepel az első férje. Nem derül ki, hogy miért nem tudhatunk meg róla többet. A könyvben túlságosan nagy hangsúlyt kap a múlt, és előszeretettel válogat olyan biztos pontokat, témákat, amik megkérdőjelezhetetlennek tűnnek. Bár a világ bírája a történelem, sok a kérdőjel és az elvarratlan szál. A tévedések és a hibák belátása hiányzik. Ettől válik ez a könyv egyoldalúvá és sablonossá. Magasztos aurát gyárt a színésznő és az ember köré, szobrot emel neki a magyar színház székesegyházában, és gyertyát gyújt előtte térdelve, miközben a szobor kacsint, és pattint még egy sört. A kérdező nem egyenrangú partner, inkább egyfajta szellemi komornyik, habókás lakáj.

Bérczes László beszélgetőskönyvéről
Bérczes László
Európa Könyvkiadó, 2016.


(8 értékelés)
 

Migráció-szürreál

Rab Irén a göttingeni egyetem finnugor tanszékének lektoraként Németországban élte a magyarok megszokott, rendszeres külföldi életét az egyetem, a könyvtár, az uszoda és az általa alapított helyi „magyar klub” remekül szervezett kulturális rendezvényei között. Élte dolgos hétköznapjait és a kedves egyetemi város mindennapi életét, kerékpározott, kutyát sétáltatott, szívesen társalgott a szomszédokkal...
De egy napon hirtelen valami megváltozott, a szavak és mondatok a göttingeni polgárok szájában mintha szögletessé váltak volna ( a magyarral szemben ) és bár maradt a szokvány mosoly, mégis növekedett a távolság közte és a város lakói között. Valami nem stimmelt (es stimmt aber nicht!) a kedélyes egyetemi város és a kínjukban kerítést építő magyarok helyi képviselője, vagyis önmaga (Rab Irén) között...
Egy lebilincselő könyv, Európa változásairól, tényekkel és humorral, Rab Irén: Helyzet van című kötete

A RING arca

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim!

A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

A teljes cikk itt olvasható! 

Megjelent A Mi Otthonunk novemberi száma

amio 2018nov 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 560 vendég böngészi

bav logo kicsi banner