Ring Magazin

Péntek, 2018. November 16.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Külföld A jelen bolsevikjai – Chemnitz margójára

A jelen bolsevikjai – Chemnitz margójára

E-mail Nyomtatás PDF

chemnitzi tuntetesA politika nem érti, miért a kelet-német idegengyűlölet, hiszen itt csak 4,4% a külföldiek aránya, jóval az országos alatt. Mi a bajuk az Osziknak, amikor a felmérések szerint 75 %-uk jól érzi magát? Miért csak keleten vannak nácik, miért nincsenek Nyugat-Németországban? Honnan jön az elégedetlenség és a radikalizálódás?


Nem gondoltam volna, hogy valaha is a művelt Nyugat előtt járunk, mi több, kormány és ellenzéki oldalon is követni fogják a példánkat. A kormánypolitikáról most nem beszélnék, beszélnek róla eleget mások, legyen inkább példa az ellenzék, ami nálunk ugye balliberális. Ők vannak többen, tudjuk már száz éve. Az elvesztett (bukott) választások után utcára mentek, hogy a világ tudtára adják: hiába az orbáni kétharmad, Magyarországon mégis ők vannak többségben. Végül is csak hangosnak és magabiztosnak kell lenni, ezt csinálta a megosztott orosz szociáldemokrata párt is, mikor a maroknyi ottani kommunista többségnek kiáltotta ki magát, megalakítva a bolsevik (=többség) pártot, és a hatalmat ennek jegyében át is vette. Nem hinném, hogy a ma magukat többségnek gondolók emlékeznek még a Nagy Október bolsevik puccsára, mert akkor lehet, hogy más jelszót választanának maguknak. Az is lehet, hogy csak a történelem ismétlődik, de Isten őrizzen meg az ilyen „bolsevik” mentalitástól!

Mindenesetre a mi bolsevikjaink jelmondata „mi vagyunk a többség” határainkon túl szállt, hogy ma, hétfő este Chemnitzre csapjon le. Mert az egy hete tartó tüntetéssorozat mai demóját az ottani „bolsevikok” rendezik. A náci és szélsőjobbos mensevik (=kisebbség, akármennyire is azok vannak többségben) gyűlöletkampány helyett a Toten Hosen, a Rosen és egyéb trendi rock-pop-formációk lépnek ma a béke, szolidaritás és szeretet színpadára. Akár jelképes is lehetne: Marx Károly óriás szobra előtt a globális világ proletárjai egyesülhetnek. A Toten Hosen garancia a tömeges részvételre: ki hagyna ki egy óriási, ingyenes popkoncertet? A bolsevik demóra már készülnek a molinók: Herz statt Hass/Hetze, és gondolom a résztvevő rajongók egytől egyig vörös szivecskés kitűzőt kapnak majd vagy vörös szegfűt a gomblyukukba. Lesz néhány szónok is, mind a szeretet és demokrácia jegyében.

Nem szeretnék gúnyt űzni a tiszta érzelmekből, az van még szerencsére, de mindenbe folyamatosan belepiszkít a politika. Még mindig arról szól a chemnitzi történet, hogy egy ember halálát kihasználva szélsőjobboldali elemek zúdultak a szászországi város utcáira, hogy rasszista megnyilvánulásaikkal befeketítsék a Németországról alkotott tiszta képet. Szélsőjobbosok, neonácik, a Pegida, az AfD és a huligánok így szépen összemosva, egy csapatban fújják az idegengyűlölet lángját, mert történetesen és véletlenül a két elkövető külföldi volt. A legsötétebb német időket idézi a megjelenésük, a náci karlendítés és jelszavak - a tisztes polgár elhatárolódik tőlük, fél, ki sem mer menni az utcára. Az egy hete tartó demonstrációkról kénytelen tudósítani a német adófizetők pénzén fenntartott média, a riporter megtalálja az alanyait: a müncheni Pegida (Mügida) két oszlopos alternatív külsejű tagját, akik eszmetársaikat jöttek támogatni, a katasztrófa turizmus kedvelőit, akik csak szemlélődni jöttek Chemnitzbe az ország különböző részeiből, ezért hát a nagy tömeg! Az endékás szubkulturából is megszólaltatnak néhány alkeszt, a képzetlen szász dialektusát ember legyen a talpán, aki megérti! A kamera keresi a kigyúrt, kopasz fiúkat a tömegben, rendbontókat, de a többség békés külsejű átlagpolgár, szélsőséges agresszió nyoma nélkül.

A hivatalos politika hozzáállását a közszolgálati tévé politikai műsorain lehet lemérni. Ezeket a kerekasztal műsorokat korábban a kerekasztal jellemezte, de a paritás már a múlté, hiszen a kormány álláspontját kell képviselni és meggyőzőnek kell látszani. A szövetségi politikusok fölényeskednek, az embernek az az érzése, hogy a realitásról, a hétköznapi problémákról fogalmuk sincs. Szászországban, mint a Bundestagban CDU-SPD koalíciós kormány van, Kretschmar miniszterelnök elgyötört, integrációs miniszterével együtt úgy érzi, hogy a szövetségi nagy politika magukra hagyta őket. Az ellenzék hangját egy kiugrott AfD-s, egy volt Zöldpárti képviseli, azaz magánvéleményeket hallunk. Hogy az ellenzék mit gondol a pillanatnyi helyzetről, nem tudjuk meg. Már a látszatra sem adnak.

Az első hétfői tüntetésre nem fordítottak elég figyelmet, mondják, és kevés rendőrt vezényeltek a helyszínre. Ebből lett a „Hetzenjagd”, a hajtóvadászat a más bőrszínűekre, egyesek szerint egyenesen lincselés zajlott. Kórházba mégsem került senki, szemtanúk szerint csak körbevették a bámészkodó migránsok csoportját és egyszerűen lefegyverezték őket, azaz csak élesre fent bicskáiktól lettek megszabadítva, a késeket pedig rögtön átadták a rendőröknek. A következő tüntetés miatt már elhalasztották a Bundesliga focimeccsét, és Drezdából átvezényelték a rendőröket. Lehet, hogy átjöttek a focihuligánok is, rájuk mindig nagy szükség van, ha egy egyébként békés demonstrációból zavargást akarnak kerekíteni. Nem tudni ugyan, kivel verekedhettek volna, mert Barley szövetségi igazságügy-miniszterasszony szerint a zavargásokban csak a szélsőjobb vett részt, a radikálisok, neonácik, huligánok, ők zavarogtak, velük szemben léptek fel az emberek, a normális emberek, nem a szélsőbal. Olyan, hogy szélsőbal, nincs is, csak mindig összemossák, mondta bájosan az egyébként nagy feminista szocialista. Jobboldali erőszaktevők voltak ott, akikkel szemben pár ember fellépett, ezek nem voltak radikálisok. A twitteren néhányan tettek megjegyzést, például hogy Barley mindent a vörös SPD-s szemüvegén keresztül lát, és hát bizony, ha nem is tetszik neki, jobb és baloldali tábor áll Chemnitzben egymással szemben. És igazából arról van szó, hogy az imperialista (globális) tömeges migráció kritikusait huligánokkal és fizetett nácikkal mossák össze, hogy tönkretegyék, elhallgattassák őket!

A politika nem érti, miért a kelet-német idegengyűlölet, hiszen itt csak 4,4% a külföldiek aránya, jóval az országos alatt. Mi a bajuk az Osziknak, amikor a felmérések szerint 75 %-uk jól érzi magát? Miért csak keleten vannak nácik, miért nincsenek Nyugat-Németországban? Honnan jön az elégedetlenség és a radikalizálódás? Miért állt itt már 2014-ben 10% fölött a jobboldali AfD és 4 %-on a szélsőséges nacionalisták (NPD)? De azért ülnek az okos meghívottak a stúdióban, hogy megtalálják a megoldást! Hát persze, itt hiányzik a demokratikusan, felnőtt módra gondolkodó társadalom! A szászok nem érkeztek még meg a demokráciába! Csoda, hogy ebből a nyugati fölényeskedésből elege van a kelet-németeknek? Meg abból, hogy a volt NDK még 30 év után is másodrendű régió Németországban? Helyenként 30%-os a munkanélküliség, alacsonyabbak a fizetések, a nyugdíjak, a kommunisták által megsemmisített középosztály hiányzik, a tehetségesebb fiatalok az ország nyugati részébe vándorolnak. És a politika ahelyett, hogy az ő problémáikkal törődne, a menekülteket támogatja. Így lesz a Gutbürgerből Wutbürger, aztán Mutbürger (Jó polgárból dühös, aztán pedig bátor polgár.) A bátor, akinek betelt a pohár, kimegy az utcára és hallatja a hangját. Mint ezt tették 1989-ben is, folyamatosan, dacolva az NDK-diktatúra terrorjával.

A politikusok érzik, hogy elbagatellizálták a helyzetet és nagyon mellényúltak. Bundesmutti szerencséjére épp Afrikában turnézik, így nem hallja, hogy népe épp a távozását követeli. (Bár ilyenkor azt szokta mondani sértődötten, hogy akkor ez nem is az ő népe.) Mert az utcára vonulók és a szimpatizánsaik (ők az igazi többség) Merkel elhibázott menekültpolitikáját teszik felelőssé az eszkalálódott helyzetért. A nagypolitika a chemnitzieket szélsőjobboldalinak bélyegezte, pedig ők csak aggódnak magukért, városukért, Németországért. Ezért ma már Berlinben engedékenyebb hangokat ütöttek meg: A politika túl keveset tesz az állampolgárokért, több lehetőséget kell adni, hogy az emberek kibeszélhessék problémáikat, ez a legfontosabb. Vissza kell állítani biztonságérzetüket! Az új program neve: „Demokráciában élni!” (Miért, eddig hol éltek?) Mindezt az alkatilag Bundesmuttira emlékeztető csendes szociális és családügyi miniszterasszony, a szintén SPD-s Giffey gügyögi el a stúdióban. Ő nem olyan irritáló, mint fölényeskedő párt- és kabinettársa.

Foto:Deutsche Welle

 


(1 értékelés)
 

Megjelent A Mi Otthonunk novemberi száma

amio 2018nov 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 612 vendég böngészi

bav logo kicsi banner