Ring Magazin

Vasárnap, 2018. Augusztus 19.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra Oktatás A feleletválasztós feladatok nehezebbek, az esszék könnyebbek voltak a történelem érettségin

A feleletválasztós feladatok nehezebbek, az esszék könnyebbek voltak a történelem érettségin

E-mail Nyomtatás PDF

A feleletválasztós feladatsor nehezebb, az esszékérdések könnyebbek voltak a szerdai középszintű történelem érettségi a vizsga után az MTI-nek nyilatkozó diákok és pedagógusok szerint. A rendelkezésre álló időt mindenki elegendőnek ítélte.

A Zalaegerszegi Kölcsey Ferenc Gimnázium igazgatója, Szűcs Gergely a diákok véleményét úgy foglalta össze az MTI-nek, hogy a mostani történelmi érettségi kissé nehezebb volt a vártnál.
Az érettségizők szerint a feleletválasztós, kifejtős feladatok voltak inkább a nehezebbek, az esszét viszont valamivel könnyebb volt megírni. A tényanyag ismeretéhez kellett a felkészülés, máskülönben csak "totózni" tudott az, akinek hiányosak az ismeretei, az esszéírásnál viszont akár a térkép is segítséget jelentett a diákoknak.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az idővel nem volt gondjuk a vizsgázóknak, elegendő volt a rendelkezésre álló idő a kérdések megválaszolására.
A Bács-Kiskun megyei Kiskunfélegyháza Móra Ferenc Gimnáziumának mesterpedagógusa, a történelem szakos Szolnoky Tamás szerint összességében nem volt nehéz a középszintű történelem írásbeli érettségi feladatsor, amely a korábbi évek gyakorlatának megfelelően "kifejezetten segítő" volt. A "kiegészítő instrukciókkal teljesen egyértelmű kérdéseket" kaptak a tanulók, akiknek - ha figyelmesen elolvasták a feladatokat és követték az utasításokat - nem okozhatott nagy nehézséget megoldani az "összességében kiegyensúlyozott" feladatlapot - értékelt.
Meglepetésként talán a holokauszttal is összekapcsolódó, a nyilaskeresztes uralomhoz kötődő utolsó feladat érte - mondta, hozzátéve: abban a tankönyvben, amelyből diákjait oktatja, meglehetősen kevés konkrét információ szerepel a témáról. Így ezt a nehezebb kérdések közé sorolta. Ugyanakkor az első ipari forradalom rövid kifejtő feladata az egyetemes történeti részben véleménye szerint "egy igazi ajándék", akárcsak a 18. századi etnikai változások a magyar történeti részben.
Faragó Dorka és Faragó Gábor, a Móra Ferenc Gimnázium végzősei szerint összességében "megoldható volt" az írásbeli történelmi érettségi, és a három óra elegendőnek bizonyult a feladatok megválaszolására, az esszék kifejtésére. A kérdéseket átlagosnak nevezték, amelyek a történelem számos időszakát felölelték.
A rövidebb feladatokból álló részben az ikerpár mindkét tagjának az ENSZ-szel kapcsolatos kérdés okozott némi fejtörést, mint fogalmaztak: ezt "annyira nem tudták", illetve a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó forrásrészlet értelmezése is nehezebben ment.
Vörös István, a pécsi Leőwey Klára Gimnázium történelemtanára az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: a rendelkezésre álló idő elegendő volt arra, hogy a felkészült diákok végezzenek az egyéként teljesíthető feladatokkal. Az érettségizők segítségére voltak az atlaszok és a kifejtendő kérdésekhez biztosított források is. Az esszéfeladatok közül a 18. századi magyarországi etnikai változásokkal kapcsolatos feladatot kifejezetten könnyűnek értékelte.
Vörös István álláspontja szerint ugyanakkor a Magyarország második világháborús részvételéről szóló esszéfeladat - a téma összetettségéhez képest - "egyoldalúra sikerült".
Szabó Anita, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium történelem szakos igazgatóhelyettese elmondta: a diákok nyugodtan dolgoztak, a feladatokat megoldhatónak, a rendelkezésre álló időt elegendőnek találták.
Hozzátette: számítottak ilyen érettségi feladatokra, mivel az Oktatási Hivatal honlapján szerepel minden tantárgy követelményrendszere, így a történelemé is, és ehhez igazodtak a feladatok, ennek alapján készítették fel a tanulókat.
Szabó Anita elmondta: a feladatok között voltak könnyebbek és nehezebbek is, utóbbi közé tartozott a diagramelemzés, emelt szinten pedig a pénzpiachoz tartozó kérdések, de számítottak ilyen kérdésekre, nem okoztak meglepetést.
Őze Katalin, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium történelemtanára az MTI-nek azt mondta, a kérdések alkalmazkodtak ahhoz a 12 témakörhöz, amely szerint a diákok a történelmet tanulják.
A feladatsort emberpróbálónak, igényesnek, felépítését változatosnak jellemezte: vallásra, társadalomra, gazdaságra irányuló kérdések is szerepeltek benne.
A kérdések között voltak általános tudásra irányuló, könnyebb és komolyabb háttértudást igénylő, nehezebb feladatok is, de szerinte mindegyik megoldható volt.
Az érettségizők azt mondták, a feladatok érdekesek voltak, és könnyűnek tűntek. Sokan örültek az esszé részben szereplő első ipari forradalomnak. A diákok azonos arányban választottak az esszé témák közül - közölte a szaktanár.
Csütörtökön megkezdődnek az idegen nyelvi vizsgák, a diákok először angolból tesznek írásbelit.

MTI

A fotón: diákok a történelem írásbeli érettségi vizsgán a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziumban 2018. május 9-én. Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatása szerint a 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi vizsgarendszer 28. időszakában 1183 helyszínen összesen mintegy 110700-an adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Balázs Attila


(1 értékelés)
 

Megjelent az A Mi Otthonunk júliusi száma

cimlap 2018julius 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 500 vendég böngészi

bav logo kicsi banner