Ring Magazin

Szombat, 2018. Augusztus 18.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Külföld Digitális Inkvizíció

Digitális Inkvizíció

E-mail Nyomtatás PDF

ri dig 02Az információs technikai forradalom új korszakába léptünk, elérkezett a digitális inkvizíció kora. A fő inkvizítor maga az állam, a végrehajtó a Biztonsági Szolgálatok, az inkvizíció áldozata pedig a számítógépet, okos telefont használó ember, azaz mindenki. Németországban mindezt törvényi felhatalmazással, az állampolgár érdekében teszik. Írásunk Heribert Prantl a Süddeutsche Zeitung 2018. január 26-27-i számában megjelent jegyzetei alapján készült.

Egy sebtében lefolytatott törvényalkotási folyamat eredményeképpen a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) törvényi felhatalmazást kapott arra, hogy magánemberek számítógépére, okos-telefonjaira trójai vírusként elhíresült kémprogramot telepítsen. Természetesen titokban. Az „állami Trója” lehetővé teszi, hogy az ember összes számítógép felhasználói szokását, legyen az a múltban vagy a jelenben, megfigyelhessék. Az állami Trójánál nagyobb, átfogóbb, titkosabb és veszedelmesebb beavatkozás az alapjogokba még nem volt a Német Szövetségi Köztársaság történetében. A Trója felzabálja az alapjogokat – állítja a szerző.

Mert mit tud az állami Trója?

Az adatokhoz titokban fér hozzá, és nem egyszeri vagy szórványos módon, hanem hosszabb időn keresztül. Nemcsak az új kommunikációs tartalmakat, hanem minden, az IT-rendszerben tárolt, adott esetben sok évre visszamenő tartalmat és az összes felhasználói magatartást megfigyelhetővé teszi, a naplószerű feljegyzésektől kezdve a film- és hangdokumentumokig mindent ellenőriz. Ráadásul úgy, hogy a digitális térben történő megfigyelést észre sem vesszük.

A törvény - Gesetz über die Quellen-Telekommunikationsüberwachung -  2017 augusztus 24-én lépett életbe. Ennek az új jogi helyzetnek „digitális inkvizíció”–ként való leírása igen találó.  Nem okoz testi fájdalmat, egyszerűen ott van, meggátolja a szabad kommunikációt, és a legintimebb információkat is a nyomozók analóg vagy digitális aktái közé helyezi. Mostantól kezdve mindennemű kommunikáció állami ellenőrzés alá kerülhet, a számítógépen folyó mindennemű intimitás láthatóvá válik a hatóság számára. Azok a korlátok, amelyek a lehallgatások korában még megvoltak, nincsenek többé. Az alkotmánybíróság valamikor így rögzítette: „A szabad és védett kommunikáció elemi feltétele a polgárok cselekvő és együttműködési képességére alapozott szabadságszerető állameszmének.”  Ennek mára vége. És nincs már sok értelme az alkotmánybíróság 2008-ban, az online-keresésről hozott ítéletének sem, amely szerint „az információs rendszerek integritása és a titkosság szavatolása alapjog”.

A Bűnügyi Hatóság nem szereti az állami Trója elnevezést, egyszerűen csak TÜK-forrásról beszélnek, azaz a telekommunikáció forrásának megfigyeléséről. A megfigyelésnek ez az új formája a 9-11-politika újabb csúcspontja. 2001. szeptember 11 óta a nyugati világ, így Németország politikája is megváltozott, a jogállamot preventív és biztonsági állammá igyekeznek átépíteni. A preventív és biztonsági állam pedig elsorvasztja és felemészti a régi jogállami garanciákat.

Miért hagyják a polgárok, hogy ez megtörténjen?

Minden bizonnyal három okból. Először: a politika folyamatosan a terrortól való félelemmel riogat, ezért a polgárok majd mindenbe beleegyeznek, ami a valós vagy feltételezett veszélyt elhárítani tudja. Másodszor: a polgárok a legtöbb szabadságkorlátozást nem is érzékelik; a legtöbb beavatkozás, így az állami Trója-vírus alkalmazása is titokban folyik. Harmadszor: mert Németországban a polgárok hisznek abban, hogy az Alkotmánybíróság majd szükség esetén ezt is  helyreigazítja.

Adatvédők, IT- biztonsági specialisták és ügyvédek már a törvény elfogadásakor  panaszt nyújtottak be az „állami Trója” bevetése ellen az Alkotmánybíróságnál. Ennek ellenére az állami kémszoftvert már beélesítették. Jöhetnek az újabb panaszok az érintettektől – azaz mindenkitől, mert potenciálisan mindenki érintve van.

Rab Irén történész, közíró


(11 értékelés)
 

Megjelent az A Mi Otthonunk júliusi száma

cimlap 2018julius 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 509 vendég böngészi

bav logo kicsi banner