Ring Magazin

Hétfô, 2017. December 18.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér KÜLFÖLDÖN Új Selyemút - azaz ki osztja meg Európát?

Új Selyemút - azaz ki osztja meg Európát?

E-mail Nyomtatás PDF

01china.seidenstrasse.riAz Új Selyemút beruházási programmal Kína kiszélesíti kelet-európai befolyását. Európai politikusok az EU megosztásától tartanak. Az új Selyemút csúcstalálkozóról, az Egy övezet egy út program elveiről és a KKKE csúcstalálkozó németországi visszhangjáról olvashatnak. 

Új Selyemút csúcstalálkozó, 2017. május 14-15.

Májusban négy kontinens több mint száz országának képviselői, köztük számos állam és kormányfő találkozott Pekingben, ahol a kínai államfő országa globalizációs elképzeléseiről, egy Új Selyemút létrehozásáról beszélt. A projekt új távlatokat kíván nyitni a gazdasági fejlődés és a dinamikus iparosítás területén. Az ókori kereskedelmi útvonal mentén Ázsia és Európa között új kereskedelmi hálózat épülne, utak, vasútvonalak, kikötők, repülőterek, erőművek. A globalizáció új korszaka, Kína jegyében.
„Kína minden résztvevő országnak felajánlja baráti együttműködését - hangsúlyozta a kínai elnök. - Nem kívánunk más országok belső ügyeibe beavatkozni, csak saját fejlesztési tapasztalatainkat szeretnénk megosztani. A fejlődésről és a társadalmi rendről vallott elképzeléseinket nem akarjuk senkire sem ráerőltetni” Az együttműködési szándékot pénzzel is alátámasztották, a Selyemút-alapba 54 milliárd dollárt tettek be első körben, a kínai bankok pedig további sokmilliárdos keretet biztosítottak.
A találkozó a német hírközlés alapján egyáltalán nem volt harmonikus, a résztvevők protekcionizmusról beszéltek. A kereskedelmi megállapodást az EU-tagállamok nem írták alá, és Kína állítólag nem volt hajlandó külföldi vállalatok piaci kívánságait elfogadni. A Selyemút-projektben sokan egyirányú utat láttak, azaz Kína hasznát és globalizációs törekvéseit. „Németország szeretné Kínával való kapcsolatait elmélyíteni - mondta akkor a német gazdasági miniszter - közös versenyfeltételeken és közös hasznon nyugvó tényleges partneri viszony keretében. A német vállalkozóknak kedvező befektetés lenne, különösen az infrastrukturális beruházások tekintetében. Viszont még túl keveset tudunk ahhoz, mit is jelent ez a projekt valójában, hiányoznak a környezetvédelmi, szociális meggondolások, azaz a szabályrendszer.” – szólt a német kioktatás.

16+1: Egy övezet egy út

Az EU-ból a májusi Selyemút-csúcsra csupán hét állam- és kormányfői küldöttség érkezett, ők is a kisebb kelet-európai országokat képviselték. Az utóbbiak részvétele jelképes volt, hiszen 2012 óta létezik a 16+1 nevű együttműködés, azaz 16 közép- és kelet-európai ország (V4, 3 balti ország, Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia valamint Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Macedónia, Albánia) és Kína közötti évenkénti találkozó, hogy a térség kis országai is tárgyalhassanak miniszterelnöki szinten a kínai kormányfővel. A pekingi részvétel ezért inkább protokolláris volt a részükről.
A 16+1, az „Egy övezet egy út” program keretében 2017-ben már ötödjére került sor kormányfői csúcstalálkozóra, most éppen Budapesten. A hazai ellenzék reakciójáról és tájékozatlanságáról most nem ejtenék szót, inkább arról írok, hogy számolt be a budapesti találkozóról a németországi közszolgálati sajtó.
Kína milliárdokat invesztál Kelet-Európába

li orban 101 v videoweblA címlapon természetesen Orbán Viktor ráz éppen kezet a kínai miniszterelnökkel, aki egymaga 11 kétoldalú szerződést – többek között a Belgrád-Budapest vasútvonal felújításához kínai bankkölcsön felvételét - írt alá Kínával. A vasútvonal modernizálásával a Kínából Pireuszba érkező áruk gyorsabban jutnának Közép-Európába. Mindez persze Kína globalizációs törekvésének része. A vendéglátók szerint a kínai gazdaság erősödése komoly lehetőségeket biztosít a közép-kelet-európai országok számára, hiszen a térség - ha további gazdasági növekedést szeretne - külső technológiai és pénzügyi segítségre szorul. „Az európai források erre nem elegendőek” – jelentette ki Orbán Viktor, és ez megint kiverte a berlini és brüsszeli biztosítékot.
A Mag-Európában ugyanis Kína kelet-európai nyomulását szkeptikusan szemlélik. „Kína gazdasági térnyerésével megpróbálja megosztani az EU-t.” A német külügyminiszter, Sigmar Gabriel is kritikusnak találja a kelet-európaiak Kínával való kooperációját, már nyáron óvott Európa ilyen jellegű megosztásától. Merthogy az „Új Selyemút” kezdeményezés mögött egy nagy geopolitikai, kulturális, gazdasági és végül katonai stratégia húzódik, ami ellen az EU eddig még nem lépett fel. „Félő, hogy a Kelet-Európának nyújtott kínai támogatás közvetlenül befolyásolja az európai politikát. – ezt már Lange úr, az EP kereskedelmi bizottságának elnöke mondta. Hogyha szükséges, az EU-nak közösségként kell fellépnie, akkor van elegendő súlyunk.”

Olvasói kommentek

Mint minden internetes forráshoz, a Tagesschau híradásához is kapcsolódnak olvasói kommentek. Néhányan megijednek a felvázolt lehetőségtől. „Mit lehet ez ellen tenni? – kérdi egy aggódó német polgár – Talán a magyar, lengyel és egyéb keleti országok parlamenten kívüli ellenzékét kellene erősítenünk. Akkor eldönthetik majd ott az emberek, mennyire fontosak nekik az európai alapjogok.” - Hogy ez már meg is történt, hogy folyamatosan jelen van a német politika európai belügyekbe való beavatkozása, arról egy jól értesült kommentelő számol be. Roth német államminiszter július közepén Budapestre látogatott. A miniszter jött, látott, győzött: részt vett a Büszkeség menetén, az NGO-k képviselőivel a menekültekről, a migrációról és az európai integrációról tárgyalt, találkozott a frissen alapított Momentum Párt vezetőivel. Közben hivatalos volt a Külügyminisztériumba, ahol paprikás csirke mellett párbeszédet folytatott a kormány képviselőivel is. 

A kommentelők többsége a cikket és a politikusi véleményeket szkeptikusan nézi. Félnek az EU-politikusok a megosztottságtól? Meg tudom nevezni a megosztottság okát: az EU politikája az, amely az európai polgárok akarata és érdeke ellen kormányoz. Nem csoda, hogy olyan valaki, mint Orbán úr, eltávolodik az EU-tól. - Félnek a megosztottságtól? Hol élnek ezek az EU-politikusok? Az EU még soha nem volt ennyire megosztott, ehhez nem kellenek a kínaiak! - A menekültkérdés osztja meg Európát. A megosztottságban inkább a mi kormányunk és a kancellárunk a vétkes. - Hosszú ideje két Európa létezik , Nyugat és Kelet. Ami nem sikerült a kommunizmusnak, sikerült Brüsszelnek. Európa kétsebességű és kétosztályú, és ez az európai eszme végét jelenti. 

Lehetne még folytatni, mert a jegyzett 94 kommentálás mind hasonló hangvételű.

Rab Irén


(5 értékelés)
 

Hozzászólások  

 
0 #1 A.Z. 2017-12-06 12:26
Köszönöm, Rab Irénnek és Kruppa Géza írásainak, hogy az ezt internetes magazint felfedezhettem. Jobb későn, mint soha.
Idézet
 

Kína Európában - Budapesten

01kinaicsucs.nagy resize resizeselyemut resize resizekakas resize resizekinaiak resize resizerepter resize resizeparlament resize resize
Budapest középpont lett: Közép-Kelet-Európa és Kína legmagasabb rangú politikusai, pénzügyi, gazdasági vezetői találkoztak ép itt. Vonultak a delegációk, bénult a város, sokkolódott a sajtó, özönlöttek a hírek. Aláírták, elindították, megindul, elkészült, átadták, átvették. Összeállításunkban Kína és a csúcstalálkozó szerepét igyekeztünk összefoglalni. 3 nap számos cikk - képeinkre kattintva és oldalainkon tallózhatnak a beszámolók között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 1179 vendég böngészi

bav logo kicsi banner