Tudósok szerint az eltűnt maláj gép valószínűleg az eredeti 120 ezer négyzetkilométeres keresési zónától északra fekszik.
A Malaysian Airlines eltűnt MH370-es járatát kutató nyomozók biztosak benne, hogy megtalálták a gép „legvalószínűbb” végső pihenőhelyét.
Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) úgy véli, hogy a roncs egy 25 ezer négyzetkilométeres területre esik az eredeti 120 ezer négyzetkilométeres keresési zónától északra.
A Boeing 777-es gép egy Kuala Lumpurból Pekingbe tartó út során tűnt el 2014. március 8-án 239 emberrel a fedélzetén.
A nagyszabású nemzetközi keresési művelet ellenére a gép végső nyughelyét, még mindig nem erősítették meg.
2016 decemberében az Ausztrál Közlekedésbiztonsági Hivatal azonosította az új körzetet és azt állította, hogy „nagyon valószínű”, hogy a gép roncsa ott van.
Azonban Malajzia, Kína és Ausztrália kormányai azt állították, hogy nincs elegendő bizonyíték egy új keresés elindításához.
Most azonban a CSIRO megerősítette, hogy az új terület valószínűleg az MH370-es végső nyughelye lesz.
Kormányzati tisztviselők a három országból korábban elmondták, hogy újra fogják nyitni a kutatást ha „hiteles új információt” tárnak fel.
Egy kezdeti, hatalmas keresési területet az Indiai-óceánon, Ausztráliától délnyugatra 2014-ben azonosítottak és a nyomozók több mint két évet töltöttek speciális szonárral, videokamerákkal és szenzorokkal, anélkül, hogy nyomot találtak volna a géptől.
A szakértőknek kevés nyomuk volt a repülőgép sorsával kapcsolatban, amíg egy szárnydarabot (az úgynevezett flaperont) nem találtak Réunion szigetén Afrika keleti partján, 2015 júliusában.
Az elemzés megerősítette, hogy a szárnyrész biztosan az MH370-től származik.
Az új kutatás, amelyet a CSIRO pénteken hozott a nyilvánosságra, magában foglalta egy Boeing 777-hez tartozó flaperon használatát, amelyet megrongáltak, hogy azonossá tegyék ahhoz, amit Réunion szigetén találtak.
A tudósok tesztek egy sorozatát hajtották végre, hogy lássák, hogy az alkatrész hogyan sodródott keresztül az óceánon.
Dr. David Griffin, aki vezette a kutatást, elmondta, hogy a tanulmány „extra mértékű bizonyosságot adott a korábbi sodródás-modellezési munkánk eredményeihez”.
„Azt jelzi, hogy az MH370 legvalószínűbb helye az új keresési területen található. Nem lehetünk teljesen biztosak, de ez az ahol minden bizonyítékunk, ami van, ráirányít bennünket, és ez az új munka magabiztosabbá tesz bennünket a megállapításainkban. Annak tudatában, hogy a flaperon, és az MH370 más részei, amelyeket találtunk, hogyan reagálnak a szélre és a hullámokra, ugyanolyan fontos, mint az Indiai-óceán áramlatainak ismerete” – mondta el Dr. Griffin.