Ring Magazin

Péntek, 2017. December 15.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Kultúra KULTÚRA Egy estére mi is gruftivá váltunk - The Cure koncertbeszámoló

Egy estére mi is gruftivá váltunk - The Cure koncertbeszámoló

E-mail Nyomtatás PDF

Igazából az én fiatalságom már éppen nem esett bele, a szüleim ifjú évei pedig még nam tartoztak az igaz Cure őrület időszakába. Így a Cure hosszú időn keresztül aféle legendaként létezett számomra. Halottam a magyar Cure meg Depeche Mode bulikról és a gruftikról is, akik egyébként is kissé misztikusak, egyesek kifejezetten hátborzongatóak. Később mélyebbre ástam magam a poptörténelemben, s elég hamar kiderült, hogy Robert Smith zenekara bizony kikerülhetetlen jelenségként létezik a poptörténelemben már a hetvenes évek közepétől.

 


Akárhányszor is találkoztam velük, még mindig aféle misztikus pátosz lengte őket körül, s ahogy egyre mélyebbre jutottam a diszkográfiájukban, annál inkább nem tudtam eldönteni, hogy szeretem e őket vagy sem. Vannak konkrétan olyan dalok, amiket 0-24-ben elhallgatnék, másoktól pedig szintefalra mászom. Eldöntöttem, hogy értékelem és elismerem a munkásságukat, de sosem tudnék vérbeli gruftivá válni.

Mindezen előzmények ellenére nagyon vártam a tegnap estét. Nem úgy, mint egy rajongó, inkább mint egy kíváncsi kívülálló, ak reméli, hogy valami egészen különleges élménnyel lesz gazdagabb. Nos, a Cure három órásra ígért koncerttel bizonyított és tett engem is gruftivá legalább egyetlen este erejéig.

Három órába, kicsit túlzással, de a teljes Cure életmű belefért. Nyilván nem az összes album valamennyi dalára kell gondolni, de a mérföldkövek megvoltak. Nem csupán a legjobb és legismertebb dalokat hozták el az Arénába, hanem a számok sorrendje is a helyén volt.

A Cocteau Twins operisztikus bevezetője után azonnal a dolgok közepébe csaptak a Shake Dog Shakkel. Az „egyszerű” koncertlátogató közönségnek a Cure bebizonyította, hogy nem sátántól eredő, sötét, depressziv zene az övék, az együttes tagjai pedig korántsem az apokalipszis lovasai, hiszen a Lovecats dzsesszes játékossága, a Friday I'm in Love poppos lazasága vagy a Why Can't I Be You táncolhatósága megcáfolja mindezt. Természetesen igen erős volt a merítés a sötét tónusú, érzékletes pszichedelia oldaláról is: a Fascinaton Street, a Step Into the Light vagy a The Hungry Ghosts emlékeztetett , hogy azért mégsem egy könnyed surfrock bandával van dolgunk.

tökéletes szetlistet - mely olyannyira nem volt kiszámítható, hogy még a koncert közben is akadtak változtatások - még különlégességekkel is tarkították: egy-két (ezidáig) még kiadatlan dal, néhány, koncerten évek óta nem játszott sláger vagy a Forest még hosszabbra nyújtott balladája

Az este alatt többször is csúcspontot ért el a hangulat, természetesen a mindenki által ismert dalok hódítottak: Lullaby, Just Like Heaven, Lovesong.

A három visszataps pedig korántsem volt idegesítő, inkább csak olaj a tűzre. Az utolsó blokk utolsó két dalánál (Boys Don't Cry, Close to Me) már énis kishíján sírtam, mert bizony igencsak közel kezdtem érezni magamhoz a tupír hajú Robert Smith-t, David Bowie egykori gitárosát Reeves Gabrels-t, Simon Gallup basszusgitárost, aki valami hihetetlen módon ugrálta végig a három órát, Jason Coopert, aki elképesztően dobol és a billenytűkkel még egyedibb hangzást elérő Roger O'Donellt.

Bevallom, egy részem kicsit sajnálja, hogy nem lehetett a Cure korszak fiatalja, ugyanakkor örülök, hogy elmondhatom magamról, hogy én bizony élőben láttam a Curet.

 

Szerző: Kaiser Vivien

Fotó: MTI


(3 értékelés)
 

Migráció-szürreál

Rab Irén a göttingeni egyetem finnugor tanszékének lektoraként Németországban élte a magyarok megszokott, rendszeres külföldi életét az egyetem, a könyvtár, az uszoda és az általa alapított helyi „magyar klub” remekül szervezett kulturális rendezvényei között. Élte dolgos hétköznapjait és a kedves egyetemi város mindennapi életét, kerékpározott, kutyát sétáltatott, szívesen társalgott a szomszédokkal...
De egy napon hirtelen valami megváltozott, a szavak és mondatok a göttingeni polgárok szájában mintha szögletessé váltak volna ( a magyarral szemben ) és bár maradt a szokvány mosoly, mégis növekedett a távolság közte és a város lakói között. Valami nem stimmelt (es stimmt aber nicht!) a kedélyes egyetemi város és a kínjukban kerítést építő magyarok helyi képviselője, vagyis önmaga (Rab Irén) között...
Egy lebilincselő könyv, Európa változásairól, tényekkel és humorral, Rab Irén: Helyzet van című kötete

A RING arca

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim!

A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

A teljes cikk itt olvasható! 

Kína Európában - Budapesten

01kinaicsucs.nagy resize resizeselyemut resize resizekakas resize resizekinaiak resize resizerepter resize resizeparlament resize resize
Budapest középpont lett: Közép-Kelet-Európa és Kína legmagasabb rangú politikusai, pénzügyi, gazdasági vezetői találkoztak ép itt. Vonultak a delegációk, bénult a város, sokkolódott a sajtó, özönlöttek a hírek. Aláírták, elindították, megindul, elkészült, átadták, átvették. Összeállításunkban Kína és a csúcstalálkozó szerepét igyekeztünk összefoglalni. 3 nap számos cikk - képeinkre kattintva és oldalainkon tallózhatnak a beszámolók között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 1337 vendég böngészi

bav logo kicsi banner