Tönkre esszük a szállodát – a magyar virtus
A szállodaépületnél és annak berendezésénél, a személyzet megjelenésénél, sőt még a wellness-szolgáltatásoknál is fontosabb a hazai wellness-szállók vendégei számára a bőséges étel- és italkínálat – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem wellness-szállók vendégelégedettségét vizsgáló kutatásából. Az egészséges étkezés csak a vendégek kisebb részének fontos, ráadásul az ilyen típusú szállodákra jellemző büféétkeztetés miatt a belföldi vendégek a megszokott mennyiség többszörösét fogyasztják, ami egészségügyi kockázatokat hordozhat – hívja fel a figyelmet Karakasné Dr. Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője.
Csábító svédasztalos reggeli
A nyugati mintára Magyarországon is elterjedt wellness-pihenés mára népszerű rekreációs tevékenységgé vált. A mintegy 160 hazai wellness-szállóban évente majd 3,5 millió vendégéjszakát tölt 1,4 millió, többségében belföldi turista. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az eredetileg az egészségtudatosságot, a testedzéssel együtt járó aktív pihenést, és a helyes táplálkozást középpontba helyező szemlélet csak kicsit honosodott meg. A wellness-szállókban igénybe vett egészségmegőrző kezelések, szolgáltatások hatását ugyanis jelentősen ellensúlyozhatja az a tény, hogy a vendégek a pihenés alatt korántsem az egészséges táplálkozás irányelveit tartják szem előtt.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának a wellness-szállodák vendégelégedettségét vizsgáló kutatása szerint a belföldi látogatók elsősorban a jóízű ételeket és a bőséges étkezést tartják fő szempontnak a wellness-szállodáknál (4.69 pont az 1-től 5-ig tartó skálán), és hasonló mértékben fontos számukra, hogy a szálloda csendes, pihenésre alkalmas legyen (4,60). Kevésbé számít ugyanakkor, hogy milyen egyéb (masszázs, sport, medence, szépészeti) szolgáltatásokat kínál (4,48), hogy mennyire tiszta, rendezett a személyzet megjelenése (4,46), vagy, hogy mennyire esztétikus az épület (4,29).
A kifejezetten a vendéglátás minőségjellemzőit vizsgáló felmérésből kiderül, hogy a vendégek a hagyományos, magyaros ízeket kedvelik, fontosnak tartják a bőséges adagokat, vagy, hogy büféasztalos kínálás mellett maguk dönthessenek arról, miből és mennyit esznek-isznak. Az egészséges, könnyű (wellness) étkezésre irányuló igény csupán kismértékben jelenik meg az elvárások között, zömében a fiatal hölgyvendégek körében.
A felmérésről:
A mintegy 815, kizárólag magyar, wellness-szállodai tapasztalattal rendelkező vendég, valamint 46 hazai wellness-szálloda bevonásával készült kutatás 2012-ben került felvételre. A mintába legtöbben a fővárosból kerültek be, ahonnan a turisták a népességszám arányainál átlagosan nagyobb arányban választanak wellness-szállodákat. A 26-65 éves minta 93%-a dolgozik; többségük teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott, háztartásuk havi átlagbevétele az országos átlagnál magasabb. A minta – erre vonatkozó statisztika hiányában – a megfigyelés alapján majdnem teljesen illeszkedik a wellness-szállodai vendégkörhöz.
– A wellness-szállodai főétkezések jellemzően büfé-rendszerben zajlanak. Ezt a hazai vendégek el is várják, a széles és szinte korlátlan kínálatot kihasználva pedig a szokottnál jóval több ételt fogyasztanak. A nemzetközi turisztikai kutatások eredményei azt mutatják, hogy az egzotikus nyaralóhelyeken bevezetett all inclusive ellátás elindulását követően mintegy 5-8 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az új piacokról érkező turisták természetesként kezeljék a korlátlan fogyasztási lehetőséget, és ne próbálják egészségüket veszélyeztető mértékben „leenni-leinni” az út árát” – emeli ki Karakasné Dr. Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője. A szakember arra figyelmeztet, hogy bár a wellness-hétvégék stresszoldó, pihentető hatásuknál fogva hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez, de azok számára, akik nem tudnak ellenállni a korlátlan ételfogyasztás lehetőségének, végső soron az ilyen pihenések mérlege inkább negatív lehet. Hozzáteszi, a Magyarországon is egyre erőteljesebbé váló egészségtudatos szemlélet iránti igény várhatóan a hazai wellness-szállodák vendégkörénél is megjelenik és jellemzővé válik majd.
Tönkre esszük a szállodát – a magyar virtus
A szállodaépületnél és annak berendezésénél, a személyzet megjelenésénél, sőt még a wellness-szolgáltatásoknál is fontosabb a hazai wellness-szállók vendégei számára a bőséges étel- és italkínálat – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem wellness-szállók vendégelégedettségét vizsgáló kutatásából. Az egészséges étkezés csak a vendégek kisebb részének fontos, ráadásul az ilyen típusú szállodákra jellemző büféétkeztetés miatt a belföldi vendégek a megszokott mennyiség többszörösét fogyasztják, ami egészségügyi kockázatokat hordozhat – hívja fel a figyelmet Karakasné Dr. Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője.
A nyugati mintára Magyarországon is elterjedt wellness-pihenés mára népszerű rekreációs tevékenységgé vált. A mintegy 160 hazai wellness-szállóban évente majd 3,5 millió vendégéjszakát tölt 1,4 millió, többségében belföldi turista. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy az eredetileg az egészségtudatosságot, a testedzéssel együtt járó aktív pihenést, és a helyes táplálkozást középpontba helyező szemlélet csak kicsit honosodott meg. A wellness-szállókban igénybe vett egészségmegőrző kezelések, szolgáltatások hatását ugyanis jelentősen ellensúlyozhatja az a tény, hogy a vendégek a pihenés alatt korántsem az egészséges táplálkozás irányelveit tartják szem előtt.
A Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Karának a wellness-szállodák vendégelégedettségét vizsgáló kutatása szerint a belföldi látogatók elsősorban a jóízű ételeket és a bőséges étkezést tartják fő szempontnak a wellness-szállodáknál (4.69 pont az 1-től 5-ig tartó skálán), és hasonló mértékben fontos számukra, hogy a szálloda csendes, pihenésre alkalmas legyen (4,60).
Kevésbé számít ugyanakkor, hogy milyen egyéb (masszázs, sport, medence, szépészeti) szolgáltatásokat kínál (4,48), hogy mennyire tiszta, rendezett a személyzet megjelenése (4,46), vagy, hogy mennyire esztétikus az épület (4,29).
A kifejezetten a vendéglátás minőségjellemzőit vizsgáló felmérésből kiderül, hogy a vendégek a hagyományos, magyaros ízeket kedvelik, fontosnak tartják a bőséges adagokat, vagy, hogy büféasztalos kínálás mellett maguk dönthessenek arról, miből és mennyit esznek-isznak. Az egészséges, könnyű (wellness) étkezésre irányuló igény csupán kismértékben jelenik meg az elvárások között, zömében a fiatal hölgyvendégek körében.
A felmérésről:
A mintegy 815, kizárólag magyar, wellness-szállodai tapasztalattal rendelkező vendég, valamint 46 hazai wellness-szálloda bevonásával készült kutatás 2012-ben került felvételre. A mintába legtöbben a fővárosból kerültek be, ahonnan a turisták a népességszám arányainál átlagosan nagyobb arányban választanak wellness-szállodákat. A 26-65 éves minta 93%-a dolgozik; többségük teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott, háztartásuk havi átlagbevétele az országos átlagnál magasabb. A minta – erre vonatkozó statisztika hiányában – a megfigyelés alapján majdnem teljesen illeszkedik a wellness-szállodai vendégkörhöz.
– A wellness-szállodai főétkezések jellemzően büfé-rendszerben zajlanak. Ezt a hazai vendégek el is várják, a széles és szinte korlátlan kínálatot kihasználva pedig a szokottnál jóval több ételt fogyasztanak. A nemzetközi turisztikai kutatások eredményei azt mutatják, hogy az egzotikus nyaralóhelyeken bevezetett all inclusive ellátás elindulását követően mintegy 5-8 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az új piacokról érkező turisták természetesként kezeljék a korlátlan fogyasztási lehetőséget, és ne próbálják egészségüket veszélyeztető mértékben „leenni-leinni” az út árát” – emeli ki Karakasné Dr. Morvay Klára, a BGE docense, a kutatás vezetője.
– A szakember arra figyelmeztet, hogy bár a wellness-hétvégék stresszoldó, pihentető hatásuknál fogva hozzájárulhatnak az egészség megőrzéséhez, de azok számára, akik nem tudnak ellenállni a korlátlan ételfogyasztás lehetőségének, végső soron az ilyen pihenések mérlege inkább negatív lehet.
Bízzunk benne, hogy a „minden csoda három napig tart” alapján, belátható időn belül kialakulnak az egészségünk megőrzésének is kedvező szokásaink. Akkor fogjuk igazán elfogadni, alkalmazni és magunkévá tenni az egészségtudatos szemléletet.
Forrás László Márta, Életforma