Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
A franciaországi Burgundia borvidékét és a pezsgőről híres Champagne pincészeteit is világörökséggé nyilvánította az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) illetékes bizottsága Bonnban zajló tanácskozásán.
Champagne az a terület, ahol a habzó bor módszerét kifejlesztették az üvegben történő második erjedésnek köszönhetően a XVII. század kezdetétől a XIX. században kezdődött ipari termelésig – hangsúlyozta közleményében az UNESCO.
A listára három terület került fel: a Champagne-tól Épernay-ig vezető út, ahol a nagy presztízsű pezsgőmárkák pincészetei találhatók, és ahol több millió üveg pezsgő érlelődik, a Saint-Nicaise és Reims közötti dombvidék, amelynek ókori és középkori földalatti barlangjait erjesztéshez és tárolásra használják, valamint az Epernay körüli történelmi borvidék. Ezek együtt biztosítják a pezsgőtermelés folyamatát.
A világörökséggé nyilvánított másik borvidék Burgundiában a Dijon és Beaune városok közötti terület történelmi szőlőbirtokaival és különleges klímájával egyedülálló a világon. A párizsi székhelyű világszervezet szerint itt mindegy egyes birtok különleges jelleget biztosít a bornak, a talaj, a napsütés és a szélnek való kitettség és az emberi munka függvényében.
Az itt termelt borok a legjelentősebbek és a legdrágábbak közé tartoznak Franciaországban és a világon, többek között a Romanée-Conti, a Vosne-Romanée vagy a Montrachet.
Mindkét területet 2006-ban javasolta Franciaország a természeti örökségeket védő listájára.
Francois Hollande francia államfő szombat esti közleménye szerint a döntés „ezen régiók kivételes kulturális örökségének nemzetközi elismerése és a vidékeink dinamizmusának és sokszínűségének bizonyítéka, amelyek hazánk gazdaságához hozzájárulnak”. Fleur Pellerin kulturális miniszter úgy vélte, hogy mindkét régió megérdemelte az elismerést, mert „meg tudták őrizni és előtérbe tudták helyezni az egyetemes kulturális és természeti örökséget”.
Az előzetes becslések szerint az UNESCO örökségvédelem mintegy húsz százalékkal növelheti a turisták által eddig is szívesen felkeresett borvidékek látogatottságát.
Burgundia és Champagne elismerésével 41-re emelkedett a Franciaországban található világörökségi helyszínek száma.
***
24 helyszínt nyilvánított idén a világ kulturális örökségévé az UNESCO
Huszonnégy helyszínt nyilvánított a világ kulturális örökségévé az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Bonnban ülésező világörökségi bizottsága.
Az európai helyszínek között van az Elba partján fekvő raktárváros: a hamburgi Speicherstadt egykori raktárépületeiben ma irodák, bankok, galériák és exkluzív lakások találhatók. Egy másik világörökséggé vált ipari létesítmény a Norvégiában a 20. század elején felépült Rjukan-Notodden műtrágyagyár. A skóciai Forth vasúti hídja, a világ leghosszabb konzolos vasúti hídja is felkerült a világörökségi listára – olvasható az UNESCO honlapján (unesco.org).
Dániából két helyszínt nyilvánítottak világörökséggé. Az egyik Christiansfeld, a herrnhuti vallási közösség 1733-ban alapított települése. 1722-ben Csehországból és Morvaországból mérsékelt husziták vándoroltak a szász fejedelemségbe, ahol N. L. Zinzendorf gróf Herrnhut nevű birtokán letelepítette őket. A gróf vezetésével vallási, gazdasági és testvéri közösséget alkottak. A másik helyszín a Koppenhágától 30 kilométerre északkeletre található Észak-zealandi vadászterület, ahol Store Dyrehave és Gribskov vadászerdők valamint a Jagersborg Heg/Jagersborg Dyrehave vadászpark terül el, a dán királyok egykori vadászterülete, amely a 16. században élte fénykorát.
Világörökségi címmel gazdagodott Szicília is: Palermo arab-normann része – két palota, három templom, egy katedrális és egy híd -, valamint Cefalú és Monreale katedrálisa.
Törökországból Epheszosz antik romváros, valamint a Felső-Tigris folyó medencéjében fekvő Dijarbakiri erőd és a Hevsel kertek váltak világörökségi helyszínné, utóbbi térség a hellének óta fontos kulturális központ.
Keresztelő Szent János Biblia szerinti lakhelyét, azaz Betánia történelmi városát is a felvették a listára. A Jordánia fővárosa, Ammán közelében fekvő Betánia a kereszténység egyik legfontosabb helye: a Betániánál tett régészeti felfedezések a legjelentősebbek közé tartoznak Jordániában.
A Szaúd-Arábia északnyugati részén lévő Háil város több ezer, a prehistorikus és a korai iszlám idők között keletkezett sziklarajza is a világörökség részévé vált.
A franciaországi Burgundia borvidékét és a pezsgőről híres Champagne pincészeteit is világörökséggé nyilvánította az UNESCO bizottsága.
A texasi San Antonio missziós állomásai és a jeruzsálemi Bet Searim nekropolisz is világörökségi címet nyert, csakúgy mint két ősi iráni település: Szusza, amely a perzsa és a fárszi kultúra jelképe, valamint Majmand.
Első világörökségi címét kapta Jamaica. A karibi szigeten fekvő Blue and John Crow Mountains a természeti helyszínek listájára került fel. A hegység Jamaica keleti felében, egy nemzeti parkban fekszik, ott termesztik a Blue Mountain kávét, a világ egyik legdrágább kávéfajtáját.
A Szingapúr szívében fekvő, 1859-ban létesített botanikus kert és a dél-koreai Pekcse történelmi terület, valamint a szibériai tajga szívében fekvő mongóliai Nagy Burkán-Káldun hegység, Dzsingisz kán állítólagos születési és temetkezési helye is felkerült a világörökségi listára.
Japánból a Meidzsi-korabeli (1868-1910) ipari forradalom 23 emblematikus helyszíne, köztük szénbányák, hajógyárak és más ipartelepek kerültek a világörökségi helyszínek közé. A jelölést diplomáciai viszály övezte, mivel Dél-Korea és Kína szerint ezen üzemek egy részében, például a szénbányákban a második világháború előtt és alatt sok ezer koreai és kínai kényszermunkást dolgoztattak. A listára való felvételt a Koreával kötött diplomáciai kompromisszum tette lehetővé: Japán ígéretet tett, hogy megfelelő információs központot alakítanak ki, amely a világörökség részét képező helyszín teljes történelmét bemutatja.
Kínában a Tusi törzsi rendszer, egy ősi politikai rendszer helyszínei, a 13. század óta fennmaradt erődítmények, várak, romok, sírhelyek kerültek fel a listára.
Uruguayban a Fray-Bentos húsüzem, a helyi marhahúsipar bölcsője, Mexikóban Hidalgo és México szövetségi állam között a 16. században épült Padre Tembleque vízvezeték vált a világörökség részévé. A csatornarendszerhez egy vízgyűjtő terület, források, csatornák, elosztó tartályok és árkádos vízelvezető hidak tartoznak.
A már 1993 óta a világörökség részét képező El Camino zarándokutat két útszakasszal egészítette ki az UNESCO bizottsága: a Camino Francés és az Észak-Spanyolországon át Santiago de Compostelába vezető útszakaszok mintegy 1500 kilométeres hálózattal bővítik ki a már a listán szereplő Szent Jakab utat.
A világörökségi listára 5 természeti, 31 kulturális és egy vegyes helyszínt jelöltek idén.
Az UNESCO világörökségi listáján már 1033 helyszín van több mint 160 országból. Közülük Olaszország a csúcstartó, itt 51 helyszín szerepel a listán. Kínában 48, Spanyolországban 44, Franciaországban 41, Németországban pedig 40 helyszín a világörökség része.
A listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.
MTI