Close

A magyar férfilakosság szovjet lágerekbe hurcolásának 70. évfordulójára emlékeztek Kárpátalján

Szolyva, 2014. november 22. Vida László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja (b), Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete (b2), Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul (j) és Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékpark Bizottság elnöke leleplezi Raoul Wallemberg svéd diplomata emléktábláját Szolyván. MTI Fotó: Nemes János

Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti:
Gyászünnepséggel, emlékmenettel és koszorúzással emlékeztek meg szombaton Kárpátalján arról, hogy 70 évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok sztálini lágerekbe a kárpátaljai magyar férfilakosságot.


Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban, a Szolyvai Emlékpark Bizottság szervezésében tartott központi megemlékezésen Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke, a párt országgyűlési frakcióvezetője emlékező beszédében kiemelte: vészterhes időben emlékezünk arra, hogy 70 évvel ezelőtt deportálták a szovjet hatóságok a kárpátaljai magyar férfiakat és németeket. Hozzátette: Kárpátalján szinte nincs magyar család, amelynek ne pusztult volna oda egy-két tagja, a 30–40 ezer elhurcolt alig egyharmada tért haza.     Hangsúlyozta: „Szolyván egy másik, 70 évvel ezelőtti tragédiára is emlékezünk, hiszen néhány hónappal korábban Kárpátalján körülbelül 90 ezer zsidó származású magyar honfitársunkat deportálta a német birodalom a magyar közigazgatás segítségével. Jövőre és 2016-ban emlékezünk annak a hetvenedik évfordulójára, hogy a megszállt Magyarországról és Csehszlovákiából németeket, köztük magyarul beszélő németeket és felvidéki magyarokat toloncoltak ki a saját szülőföldjükről”.     Schiffer kiemelte: arra kell emlékezni, hogy a Kárpát-medencében birodalmak mennek, birodalmak jönnek, de a magyarság sorsa – határokon átívelően – egy. Fontosnak nevezte, hogy „a hetvenedik évfordulón, amikor fejet hajtunk az áldozatok emléke előtt, különbségtétel nélkül egyaránt emlékezzünk mindenkire, akik a gonosz birodalmak embertelen cselekedeteinek, az etnikai tisztogatásoknak váltak áldozataivá”.     „A vészterhes időkben fontos, hogy a kárpátaljai magyarság összetartson. Éppen ezért – a főhajtás mellett – jelenlétemmel, társaim jelenlétével szeretném-szeretnénk kifejezni a szolidaritásunkat a történelmi múltját ápoló kárpátaljai magyar közösséggel” – zárta beszédét Schiffer András.
Először vett részt idén a szolyvai megemlékezésen az ukrán kormány képviselője. Hennagyij Druzenko, nemzetiségi ügyekért felelős kormánymegbízott beszédében megemlékezett a diktatúrák áldozatairól, rámutatva, hogy Ukrajna is ezen a szombaton emlékezik a nagy éhínség, a holodomor áldozataira. A kormánytisztviselő bocsánatot kért a kárpátaljai magyaroktól azért, hogy ha – mint fogalmazott – ukrán nemzettársai is részesei lettek volna a 70 évvel ezelőtti atrocitásoknak.

A megemlékezés keretében az emlékpark falán felavatták az ugyancsak a sztálinizmusnak áldozatul esett Raoul Wallenberg, zsidómentő svéd diplomata emléktábláját, Volodimir Kolodko ungvári szobrászművész alkotását.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) az évforduló alkalmából több száz fő részvételével emlékmenetet szervezett Munkácsról a 26 kilométerre lévő Szolyvára, amely az 1944-es deportálás útvonalát követte.
Brenzovics László, a KMKSZ elnöke, az ukrán parlament képviselője a reggeltől koraestig tartó vonulás kapcsán az MTI-nek elmondta: nagyon fontos az 1944-ben elhurcolt magyarokra és németekre emlékező menet, hiszen közel ötven évig nem lehetett beszélni a szinte minden kárpátaljai magyar családot érintő tragédiáról. Hozzátette: a meneten részt vevő emlékezők bizonyos mértékben részeseivé válnak az elhurcoltak szenvedéseinek, s nem utolsó sorban felhívják a vonulás útvonalán lévő települések lakosságának és az országúton közlekedőknek a figyelmét arra, hogy milyen hatalmas igazságtalanság érte 70 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarságot és németséget.     Brenzovics sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán állam még nem rehabilitálta az ártatlanul megölt és meghurcolt kárpátaljai magyarokat, jóllehet a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) korábban nagy többséggel megszavazta a magyarok rehabilitációját. Mint hangsúlyozta, parlamenti képviselőként – elődeihez hasonlóan – mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy hivatalosan rehabilitálják az elhurcolt kárpátaljai magyarokat. Szerinte ez szép gesztus lenne a kárpátaljai magyarság felé az új ukrán hatalom részéről.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top