Close

Kitiltási ügy: Ebből a kottából is játszik Washington?

Egy kevésbé ismert, de befolyásos emberjogi szervezet még a nyáron konkrét lépéseket javasolt Washingtonnak arra, hogy mit lépjen meg Magyarországgal kapcsolatban. Az eddigi eseményeket látva úgy tűnik, hogy az Obama-adminisztráció a szervezet több javaslatát megfogadta.

 
„Gyűlöletpártok felemelkedése Görögországban és Magyarországon és amiért Amerikának ezzel törődni kellene” – ezzel a címmel adott ki még augusztusban egy jelentést a Human Right First nevű, amerikai központú emberjogi szervezet. Miután a jelentést a HRF nyilvánossá tette, a jobbikos Gyöngyösi Márton a budapesti amerikai nagykövetség előtt tartott sajtótájékoztatón ekézte. Gyöngyösi akkor azt mondta, hogy „a kormány politikáját és a Jobbikot bíráló” dokumentum „Magyarország szuverenitása elleni eddigi legagresszívabb támadás”.
A Jobbik akkor kiszúrta, hogy a jelentésben vannak olyan javaslatok, amelyek konkrét intézkedéseket fogalmaznak meg a washingtoni döntéshozók részére – igaz, a párt leginkább az ellene tervezett lépésekre figyelt fel. Márpedig most, több mint két hónappal a jelentés publikálása után úgy tűnik, Washington több olyan lépést is megtett Magyarországgal kapcsolatban, amelyek eredetileg ebben a dokumentumban szerepelnek. Ahogy a címében is benne van, a jelentés alapvetően a görög és magyar szélsőjobboldalra, a szerzők szerint növekvő antiszemitizmusra fókuszál, de alaposabban megnézve azért ennél jóval többről szól. Például a politikai elitet érintő korrupcióról, ami a jelentés megszületése után az amerikai bírálatok egyik központi témája lett.
Befolyásos szervezet
Úgy tudjuk, a jelentés egyik szerzője korábban Hillary Clinton szövegírójaként dolgozott, a szervezetnek pedig rendkívül jó kapcsolatai vannak az Obama-adminisztrációval, kifejezetten befolyásosnak számítanak az Egyesült Államokban. 
A jelentésben Obamának egyebek mellett azt javasolják a szerzők, Washington tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország visszataláljon a demokráciához, a jogállamisághoz, és legyen átláthatóbb a politikai döntéshozatal. Mindez pedig illeszkedjen bele az Egyesült Államok stratégiájába, hogy erősítse a transzatlanti szövetséget az ukrán belügyekbe beavatkozó Oroszország ellenében. A szerzők azt szorgalmazzák, hogy az Egyesült Államok kormánya alkosson stratégiát a demokrácia magyarországi hanyatlásának kezelésére.
A jelentést augusztus közepén publikálták, a hónap végén pedig már meg is érkezett az első amerikai figyelmeztetés az Orbán-kormánynak. Az apropó a megszállási emlékmű volt, emiatt adott ki egy közleményt az amerikai követség, azt kérve a kormánytól, hogy az tartsa be a demokratikus játékszabályokat.
Márpedig a jelentés egyik javaslata éppen az volt az Obama-adminisztráció felé, hogy ebben a kérdésben is lépjen fel.
Merkelt meggyőzni 

A szerzők azt is javasolták, Obama hívja fel telefonon Angela Merkel német kancellárt annak érdekében, hogy a Magyarországgal kapcsolatos amerikai politikát Washington Berlinnel is összehangolja. Nem tudni, hogy ez a beszélgetés lezajlott-e azóta Merkel és Obama között, de vannak arra utaló jelek, hogy a kitiltási botrány óta a németek is bekeményítettek Orbánnal szemben. Az egyik ilyen jel, hogy néhány napja Frank-Walter Steinmeier német szövetségi külügyminiszter felszólította a magyar kormányt a demokratikus alapelvek betartására. 
A korrupcióról információkat gyűjteni
Az is a javaslatok között van, hogy az amerikai ügynökségek állítsanak össze anyagokat a magyar politikai és üzleti vezetőket érintő korrupciós ügyekről. Ezt is meglépték: az egész magyar–amerikai diplomáciai konfliktus alapját a különféle korrupciós ügyek teszik ki – ez nemcsak a kormánytisztviselők, köztük az adóhatóság elnökének a kitiltásából, de abból a feljegyzésből is kiderül, amit az amerikai nagykövetség a külügyminisztériumnak november 6-án átadott, és amit Orbán Viktor fecninek nevezett. 
A civilek mellett kiállni
A szerzők azt is javasolták Obamának, hogy Washington tegye szóvá „a civil szervezetek és a független média megfélemlítését”. Ezt is megfogadhatta az amerikai elnök, mivel alig egy hónappal a jelentés elkészülte után, szeptember közepén látványosan kiállt a magyarországi civilek mellett. „Oroszországtól Kínáig és Venezueláig könyörtelen megleckéztetéseknek vagyunk a tanúi, valamint annak, hogy a jogos elégedetlenséget felforgatásként becsmérlik. Olyan helyeken, mint Azerbajdzsán, a törvények hihetetlenül megnehezítik a civil szervezeteknek még a működését is. Magyarországtól Egyiptomig egyre inkább véget nem érő szabályozások és nyílt megfélemlítések veszik célba a civil társadalmat” – mondta Obama a Clinton Globális Kezdeményezés elnevezésű szervezet New York-i éves tanácskozásán.
Árulkodó, hogy a jelentés javaslatai között konkrétan az is szerepel, hogy az Egyesült Államok küldjön delegációt az EBESZ berlini antiszemitizmus-konferenciája tizedik évfordulójára. Ez is megtörtént: a konferenciát a minap rendezték meg, az eseményen beszédet mondott az amerikai ENSZ-nagykövet, Samantha Power, aki élesen bírálta az Orbán-kormányt. 
Ugyanakkor láthatóan nem minden javaslatot fogadott meg Washington. A javaslatok között szerepel például, hogy az amerikai elnök a szeptemberi, ENSZ-közgyűlésen mondott beszédében cáfolja meg Orbán Viktor illiberális államokra vonatkozó állítását. Márpedig Obama a beszédében erre nem tért ki. 
A tusnádfürdői beszéd miatt
A jelentésből kiderül, hogy a HRF inkább politikai nyomásgyakorlásra építené Washington magyar politikáját, a titkosszolgálatoknak mindössze azt a feladatot adná, hogy feltérképezze a Jobbik állítólagos iráni és orosz finanszírozását, Washingtonnak pedig azt javasolja, hogy az így feltárt adatok egy részét hozza nyilvánosságra. Ezenkívül még egy helyen bukkannak fel az „ügynökségek”: a politikai és gazdasági vezetőket érintő korrupciós ügyeknél, de ezeket nem konkretizálja. 
Úgy tudjuk, hogy a HRF jelentése eredetileg a szélsőjobboldalra fókuszált volna, de Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde miatt az egész vett egy nagy kanyart és a fókuszba bekerült a kormány politikája is. Azért is bírálja a jelentés az Orbán-kormányt, mert a szerzők szerint a szélsőséges jobboldali pártok felemelkedése nem egyszerűen a gazdasági válság eredménye, hanem a kormányzás elégtelenségét is jelzi. Ráadásul szerintük a Jobbik hatással volt a magyar kormányra és intézményekre, ez pedig táplálja az országban lévő szélsőséges tendenciákat. 

A HRF-et 1978-ban alapították, a székhelye New Yorkban van, de Washingtonban is van irodája. Elsősorban a menekültek jogaival foglalkozik, de szerte a világban támogat emberi jogi aktivistákat. Az antiszemitizmus ellen éppúgy fellép, mint az iszlámellenességgel vagy éppen a polgárháborúkban tapasztalható, emberiség elleni bűncselekményekkel, jogtiprásokkal szemben.   
     Szerző   Dezső András 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top