Close

Kövér optimistább jövőt remél a vajdasági magyarság számára

Derűlátóbb jövőt remél a délvidéki magyarság számára az Országgyűlés elnöke, aki vasárnap járt a Vajdaságban, és interjút adott a szabadkai Pannon RTV-nek.

A hétfőn sugárzott beszélgetésben Kövér László kifejtette, hogy a magyarországi helyzet változásával a vajdasági magyar közösség életkedve és bizakodása is kezd visszatérni.

Reményét fejezte ki, hogy négy év múlva a mérleg még jobb lesz, az optimistább jövőkép pedig egyúttal azt is jelenti majd, hogy az ott élő fiatalok a mainál kisebb arányban hagyják el szülőföldjüket.

Hozzátette, hogy a demográfiai probléma Magyarországon is égető kérdés, de egy olyan közösség esetében, „amelyet még az asszimiláció is sújt, a természetes fogyáson túlmenően az emigráció nagyon súlyos következményekkel járhat”.

A múlttal kapcsolatban kifejtette, hogy „amikor Magyarországon reménytelennek tűntek a viszonyok, akkor egy olyan közösségnek az élete, amelyik nem nagyon tud meglenni önállóan az anyaország hathatós támogatása nélkül, még reménytelenebbnek tűnt”. Hozzáfűzte: „azokban az években az volt a feladatunk, hogy a reményt tartsuk életben, és az itteni vezetőknek is az volt a feladatuk, hogy ezt megpróbálják”.

A vajdasági magyarság kulturális autonómiájára és az azt megvalósító vajdasági Magyar Nemzeti Tanácsra (MNT) utalva úgy fogalmazott: a remény megtartásán túl a vajdasági magyarok „elértek valami olyat, amit egyelőre a Kárpát-medencében, a Magyarországgal határos országokban a magyar közösségeknek még nem sikerült elérni”. Szerinte az MNT „a vágyainkhoz képest keveset, a lehetőségekhez képest viszont elfogadható eredményeket ért el”.

Szerbia európai uniós csatlakozásáról úgy nyilatkozott, hogy Budapest mindenben szeretne segíteni Belgrádnak ezen az úton, „nem csak abban, hogy ez a törekvésük minél rövidebb idő alatt megvalósuljon, hanem abban is, hogy azokat a hibákat is sikerüljön Szerbiának mint államnak elkerülnie, amiket mi nem kerültünk el”.

A két ország és általában Magyarország és szomszédai kapcsolatáról szólva kifejtette: „Azt szeretném, ha végre egyszer ezek a kölcsönös elvárások nem úgy fogalmazódnának meg, hogy van bennük egy kicsit számon kérő vagy fenyegető él” – fejtette ki. Úgy magyarázta, szeretné, ha nem kellene küzdeni azért, „hogy a másik is adja meg ugyanazt a méltányosságot, ugyanazt az elbánást a saját területén élő magyar közösségeknek, amit mi igyekszünk megadni (a Magyarországon élő kisebbségeknek)”. Ez a méltányosság mindig a többségi eliten múlik – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top