Close

Ötéves felügyeleti stratégiát dolgozott ki az MNB – első rész

A Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új, 2019-ig szóló ötéves felügyeleti stratégiáját, amely kiemelt figyelmet fordít a kiszolgáltatott csoportok védelmére. Ehhez kapcsolódóan az MNB egyebek között már elemzi, hogy indokolt-e a teljes hiteldíj mutató (thm) plafonjának felülvizsgálata és csökkentése – nyilatkozta Windisch László, az MNB alelnöke az MTI-nek.


    A stratégia a monetáris tanács által meghatározott keretek között, a májusban közzétett Alapokmánynak megfelelően meghatározza a mikroprudenciális felügyeleti illetve fogyasztóvédelmi munka stratégiai céljait, azt, hogy a pénzügyi ágazatot felügyelő jegybank milyen pénz- és tőkepiaci szektort szeretne látni a jövőben.
    Windisch László emlékeztetett arra: a válság világszerte bebizonyította, hogy a pénz- és tőkepiac önszabályozó mechanizmusai nem elégségesek, erős felügyeletre és szabályozásra van szükség. Ezt felismerve a magyar törvényalkotás is lépéseket tett ebbe az irányba. A legjelentősebb intézkedés az volt, hogy 2013. október 1-jével az MNB feladatai kiegészültek a mikroprudenciális és pénzügyi fogyasztóvédelmi feladatokkal. Ennek köszönhetően nagyon erős hatóság jött létre, amely mind a makroprudenciális – rendszerszintű -, mind a mikroprudenciális – intézményi szintű – kockázatokat képes nagyon korán felismerni és idejében kezelni is.
    „Azt szeretnénk, ha egy stabil, nagyon prudensen működő, magas sokkellenálló-képességgel rendelkező szektort felügyelnénk, amely visszaszerzi és töretlenül élvezi a közbizalmat, hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez és egészséges versenyben, átlátható és összehasonlítható szolgáltatásokon keresztül képes ellátni a feladatát. Hasonlóképpen fontos cél az is, hogy a felügyelt pénzügyi intézmények fizetőképességének fenntartása semmilyen körülmények között ne igényeljen állami segítséget, az adófizetők pénzének felhasználását” – fejtette ki az alelnök.
    Hangsúlyozta: e kritériumok csak akkor valósulhatnak meg, ha a pénzügyi szektor valóban az ügyfelek érdekében végzi tevékenységét. Arra a kérdésre, hogyan lehet összeegyeztetni a prudenciális és a fogyasztóvédelmi szempontokat, Windisch László úgy vélekedett, csak látszólagos ütközésről van szó. „A bankrendszer fenntartható jövedelmezőség nélkül nem tud hosszú távon stabilan működni, a prudens bank a költségeket bevételekkel fedezi, ha a tőkét nem akarja elégetni. Elégedett ügyfelek nélkül azonban hosszú távon nincs jövedelmezőség, s így stabilan működő pénzügyi közvetítő rendszer” – mondta.
    Hozzáfűzte, bár a pénzügyi fogyasztóvédelem az elmúlt időszakban megújult és megerősödött, e területen még nagyon sok feladata van a központi banknak. Azt szeretnék elérni, hogy nem a fogyasztói jogokat előíró jogszabályokat egyenként mechanikusan betartó és esetlegesen jogszabályi kiskapukat kereső és kihasználó, hanem összességében is fair pénzügyi szolgáltatások alakuljanak ki.
    Az egyik újítás, hogy az MNB a jövőben nem kizárólag az egyes fogyasztói jogok érvényesülését kéri külön eljárásokban számon, hanem elsősorban rendszerszinten vizsgálja a fogyasztókkal szemben tanúsított magatartást, és összességében várja el, hogy a pénzügyi szolgáltató hozzáállása korrekt legyen. Az MNB az egyedi panaszok kivizsgálása helyett átfogó vizsgálatokra törekszik, a tüneti kezelés helyett a probléma „magját” igyekszik hatékonyabb fellépéssel megszüntetni – ismertette Windisch László.
    A fogyasztóvédelmi stratégia tartalmazza azt is, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a kiszolgáltatott csoportok – fiatalok, idősek, rossz anyagi körülmények között élők – védelmére, ugyanis a felügyelet számos esetben tapasztalja, hogy visszaélnek a helyzetükkel. Példaként a termékbemutatókat említette az alelnök, amelyeken az árukon kívül kedvezőtlen hiteltermékeket is „rásóznak” a fogyasztókra. A jegybank a kiszolgáltatott csoportokat nem csak hatósági eszközökkel kívánja védeni, hanem szükség esetén jogszabály-módosításra is javaslatot tesz. Indokolt lehet például a thm plafon felülvizsgálata egyes fogyasztói hitelek esetén, ezt is elemzi jelenleg az MNB.
    Ahhoz, hogy a fogyasztóvédelem eredményes legyen, az is szükséges, hogy a fogyasztók átlássák, hogy milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe, s tisztában legyenek azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket. Ezért az MNB továbbra is támogatja az ország számos pontján elérhető pénzügyi tanácsadói hálózat működését. Létrehoztak egy pénzügyi fogyasztóvédelmi központot is, amely modern telefonos és személyes ügyfélszolgálatot tart fenn. Hamarosan számos lakossági tájékoztató füzet is megjelenik, amelyek a bankokban és az MNB honlapján is elérhetőek lesznek.
    Hozzáfűzte, rendszeresen kommunikálnak a szolgáltatókkal is, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt. Így fogyasztóvédelmi konzultációkat tartanak az egyes pénzügyi szektorok számára, amelyeken az MNB jelzi a felmerült problémákat és a pénzügyi hatóság elvárásait.

 

 

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top