Close

Tarlós: összetartozást szimbolizál a megemlékezés a katyni áldozatokról

Egységet és összetartozást szimbolizál a megemlékezés a katyni áldozatokról, mert a magyar és a lengyel nép történelme eltéphetetlenül összefonódott a szabadságért vívott sok évszázados harcban – mondta Tarlós István főpolgármester a katyni áldozatok emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen szombaton Budapesten.

    „Egységet és összetartozást jelentő megemlékezés a mai, mert a két nép története a szabadságért vívott sok évszázados harcban eltéphetetlenül összefonódott” – hangsúlyozta Tarlós István a katyni mártírok III. kerületi emlékparkjában a mintegy száz megjelent előtt.
    A főpolgármester emlékeztetett: ahogy egykor Magyarországon, úgy Krakkóban is orosz támogatással verték szét az osztrákok a lengyel felkelést, továbbá – mint mondta – egybevág a történelmi magyar-lengyel barátság lényegével, hogy 1849-ben a lengyel Bem tábornok briliáns teljesítményei tartották hónapokig életben Kossuth Lajos épp csak megszületett köztársaságát.
    Szólt arról, hogy amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont, valamint emlékeztetett arra is: 1956 októberében sok magyar a poznani történések miatt vonult az utcára, és ebből a szolidaritási tüntetésből született meg a magyar forradalom.
    Tarlós István azt mondta, a katyni vérengzés csak egyike volt a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek. Úgy fogalmazott: „közös múltunk történelmi tanulsága, hogy soha, semmilyen körülmények között nem lehet legitim olyan hatalom, amely szélsőséges politikai-ideológiai nézetekből táplálkozik.”
    „Tagadhatatlan tény, hogy amint Katyn igazsága, úgy az 56-os magyar forradalom is szerepet játszott Közép-Európa-szerte a mai független demokratikus jogállamok létrejöttében” – jelentette ki a főpolgármester.
    Megemlítette, hogy Budapest az első főváros Közép-Európában, amely a katyni vérengzés mementójaként emlékparkot létesített 2010-ben Óbudán.
    Andrzej Krzysztof Kunert, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács titkára beszédében a katyni vérengzés egyik magyar származású áldozatának, Korompay Emánuel Aladárnak és családjának a történetét elevenítette fel.
    Mint elmondta, a budapesti születésű, filozófiai végzettségű férfit, aki lengyel állampolgárságot szerzett, a Varsói Egyetem első magyar nyelvi lektoraként, a magyar tanszék megalapítójaként tartják számon. Az ő nevéhez fűződik az első lengyel-magyar szótár elkészítése.
    Felesége és három lánya közül kettő a második világháborúban meghalt. Harmadik lánya 2010-ben hunyt el Lengyelországban.
    Andrzej Krzysztof Kunert azt mondta, az emlékezetnek érdemes megőriznie a két nemzetet összekötő embereket: azokat, akik Lengyelországért haltak meg, és azokat, akiknek köszönhetően Magyarországon él a lengyel áldozatok emléke.
    A beszédek után lengyelül imát mondtak a katyni mártírok lelki üdvéért, majd koszorúkat helyeztek el a katyni áldozatok emlékművénél. Mások mellett Tarlós István, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Andrzej Krzysztof Kunert, Bús Balázs (Fidesz-KDNP), Óbuda-Békásmegyer polgármestere, Menczer Erzsébet (Fidesz), Óbuda országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium képviseletében Töll László ezredes, valamint a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségének és lengyel nemzetiségi önkormányzatok képviselői koszorúztak.
    Az óbudai önkormányzat és a lengyel nemzetiségi önkormányzatok katonai tiszteletadás mellett megtartott megemlékezésén a jelenlévők virágokat és mécseseket is elhelyeztek az emlékműnél.
    A Szmolenszkhez közeli Katynban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben.

 

Forrás: MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top