Close

„Az íjasok hazája” – Képzeletbeli utazás a hunzák mesés földjére

A hunzák egy apró nép Ázsiában. Olyan nép, amely nemzeti zászlaján tudhatja a hármashalmot. Egy nép, amelynek idős fiai tudják magukról: ők Atilla (Etele) hunjainak leszármazottai, az úgynevezett fehér hunok (heftaliták) utódai, akik olyan sok gyümölcsöt fogyasztanak, hogy a rák ismeretlen betegség számukra, a száz éves életkor pedig egyáltalán nem ritka jelenség a házuk tájékán.

A hunzák a Himalája hegyei között, zárt völgyekben élnek, melyeket csak igen magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. Az úgynevezett Hunza-völgy Kína, Tadzsikföld és Pakisztán határán húzódik, ahova még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Mára sajnos csak tizennégyezer főt számlálnak. Nevük eredete: Tibetiül hun+za = „a hunok szállásterülete”. Burusaszkiul (hunzául): „húnts” = visszacsapó nyíl, íj – „Az íjasok hazája”

Miért érdekesek ők számunkra?

Tegyünk egy kis kitérőt! A nagar nép (ld. a magyar népnév hangzását) és a szomszédos hunzakut nép egy nyelvet beszélnek, vérségileg is rokonok. A laikus magyar olvasónak nem véletlen jut eszébe a két népcsoport elnevezéséről a Hunor-Magor (Hunor és Magyar) eredetmonda, melyben a csodaszarvas segítségével a két testvérnépet szimbolizáló testvérpár, Nimród (Ménrót) két fia új hazát talál. Valószínűleg a nagar és a hunza népek is hasonló emlékeket őriznek.

A hunzák hegye szent hegy, neve Ultár-hegy (Oltár-hegynek kell ejteni), amely több mint hétezer méter magas. Gazdag mese- és mondaviláguk szerint állítólag az Oltár-hegyet tündérek lakják.

Két külön királyság létezett a hunzáknál: Nagar királyság és Hunza királyság. Magyaros hangzásúnak is nevezhető város- és tájneveik a Hon, Huru, Nagar, Baba, Sumayar, Verthun-völgy, Morkhun-falu, Zoodkhun falu. A hun, khun jelentése: otthon, haza. A ház szó a nyelvükön: „há”, de jurtában is sokan laknak.

Csáji Lászó Koppány, a magyar kutató, aki expedíciót vezetett a hunzákhoz, és erről több könyvében be is számolt, az alábbiakat írja:

„… Az itteni őr volt az első, aki már azért is megörült láttunknak, mert magyarok vagyunk. Hallott talán magyarokról? Igen, John Mark amerikai kutató mondta neki, hogy a hunzaiak a fehér hunok utódai, és így rokonai a magyaroknak. Kérdezte, hogy ki tudjuk-e mondani a »c« és az »a« hangot, mivel azt szinte senki más nem tudja szerintük. Csak annyit mondtunk, hogy cicamica, és meg volt győzve!”

Hunza vallás

A sámánizmusban és lélekvándorlásban való hitük muzulmán hatásra sem rengett meg: vallják, hogy a test halála nem egyenlő a lélek halálával. Csakúgy, mint a hunok természetvallásában, az állatoknak, növényeknek is lelkük van, a létformák egymásra épülnek, a lélek egyre magasabb rendű alakba fejlődhet.
A tündérek választják ki, kiből lesz sámán. 8-14 éves korukban a gyerekeknek egy-egy súlyos betegség alkalmával eljön egy tündér, és megváltoztatja az életüket, ami egyfajta beavatásnak felel meg. Ha akkor elfogadják ezt, akkor életben maradnak, ha nem, megnyomorítják őket vagy meg is halhatnak. Sámánizmusuk egyedi a sámánkultúrák tengerében a dob kiemelkedő lélekhívó szerepe miatt. Élő hagyomány az is, hogy lovas szertartás során mutatják meg az újszülött gyermeket az égnek.

Az ártó erők ellen is különböző módszerekkel küzdenek. A hunza gyerekek valódi neve majdhogynem titok, hogy ne tudjanak visszaélni vele az ártó erők. A magyar és tibeti kultúrában is más néven szólították a gyerekeket, hogy megtévesszék a gonoszt. Érdekes a levágott haj és köröm elégetése is, ami szintén közös szokás; arra szolgál, hogy a gonosz erők ne élhessenek vissza ezekkel.

Hunza világkép

A világ több rétegből épül fel a hunzák szerint: a középső világ a mi világunk; van ezen kívül hét alsó világ és hét felső világ (figyeljük meg a népmesei varázslatos hetes szám visszaköszönését egy másik hunoktól származó kultúrában), a legfelsőben lakik „Insáan”, a Lelkek Ura, és az ő „hímzése” a Tejút. A tündérek a miénkhez legközelibb világ lakói, ezért átjöhetnek a miénkbe. Uralkodójuk a Tündérkirálynő, aki az Ultar-hegy tetején lakik kristálypalotájában. Itt valósul meg tehát a világok közötti átjárás.

 Aki eddig megpróbálta megmászni az Ultart, meghalt. „Immár jó ideje ez a világ legmagasabb még megmászatlan csúcsa” – írja Csáji.

 „Dunyáa” – így nevezik a fenti világot. Az élőlények a „rúumutse samandár”-ból, a lelkek tengeréből keletkeznek. A Hunza-folyót az élet vizeként tartják számon.
A „Deén”-ek óriás démonok, óriások. Magasságuk egy kisebb hegy méretét is elérheti.  
A magyaroknak is van óriásuk: a Balatonról, Badacsonyról szóló legendák főhősei olyan óriások, akik haláluk után heggyé válnak.

A törpék ezzel szemben az alsó világban élnek, amely világ talán az ösztönöket is szimbolizálja.
A hunza, csak úgy, mint a magyar, lovasnép; az íjászat nagy szerepe mellett a lóistenben, „tísh-haghúr”-ban való hitük is megemlítendő. December 21-én a téli napfordulót ünneplik, mint a hunok más utódnépei. A hunok ekkor tartották meg törzsi gyűlésüket is.

Hunza díszítőművészet

 
Hunza szimbóluma egy stilizált tulipán, melyet íjként is értelmeznek.
Figyelemre méltó, hogy tulipán nem nő ezen a tájékon. Legközelebb Ujguriában fordul elő, ami igen messze van tőlük. (Az ujgurokat egyes kutatók a magyarok rokonainak vélik).
Életfára és szarvasagancsra emlékeztető motívumokra is bukkant az expedíció során Csáji László Koppány és csapata Ghanesben, amely jellegzetesen turáni motívum, csakúgy, ahogyan az életfává formálódó szarvas faragott függőleges oszlopokon, vagy a hatszirmú napvirág, amely leginkább az erdélyi székelykapukról lehet számukra ismerős.

Tánc és Zene

A nőkét zárt körben, a férfiakét nyíltan járják. Ezek a táncok a magyar legényesre és verbunkosra emlékeztetnek. Nyugat-Nepálban és Ujguriában is találkozhatunk hasonló táncokkal. Érdekesség, hogy a magyaroknál jellegzetes ereszkedő pentaton dallamú nóták – igaz, jóval több keleties hajlítással díszítve, mégis – nagy számmal fordulnak elő, és egészen más a lejtésük, mint ami a pakisztáni zenében megszokott.
 
Hogy néznek ki a hunza emberek?

Világos bőrükkel, szemükkel és hajukkal szintén elütnek a pakisztániaktól.

Ha érdekesnek találta ezt a rövid utazást, olvassa el Csáji László Koppány kutató Tündérek kihalófélben című kötetét!

Forrás: hunlight.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top