Hevesiné Németh Mariann főszervező az MTI-nek elmondta, a bakonyi erdőben található 19 ezer négyzetméteres területen megrendezésre kerülő programokra az előző évek tapasztalatai alapján több mint tízezer látogatót várnak. A pénteki napon a főszerepet a hagyományőrzők, néptánccsoportok és népi zenekarok műsora játssza majd. A Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház segítségével betyár életképet készíthetnek az érdeklődők, és a többi között tipikus csárdabelső készítésével elevenítik fel a betyárság történelmét.
A betyárság nemcsak a Bakonyban volt jellemző, hanem az ország egyéb tájegységeiben is, például az Alföldön és Somogyban, ezért a rendezvény lehetőséget kíván teremteni a hasonló történelmi múlttal, néprajzzal rendelkező vidékek „mai betyárjainak” találkozójára és közös programokon való részvételükre is.
Elmondta, hogy jellegzetes bakonyi ételkülönlegességekkel lesz "Bakonyi ízek utcája", és biztosan elkészítik majd a fesztiválon a "nyögve nyelőnek" nevezett krumplis gombócot.
A 82-es úton, szombaton délután lovasok, hintók és gyalogosok vesznek részt a hagyományos lovas felvonuláson. Tavaly több mint száz lovas, hetven szekér és hintó és egy harmincfős szittya lovascsapat vonult végig a főúton.
Ismertetése szerint a leghíresebb bakonyi betyár Sobri Jóska volt, a betyár szilaj, virtuskodó, menyecskéző, aki kifosztotta a gazdagokat, segített a szegényeket, aki kitört az úri elnyomás világából. A nép szemében megtestesítette a szabadságot, akinek tetteit mesélték. és népünk ajkán élnek még a betyárdalok, szájról-szájra szállnak még a mesék, történetek. A betyárság mára már más jelentéstartalommal bír, de a bakonyi rengetegben való bujkálás miatt kétségkívül övezi valamiféle misztikum is. Az alföldi betyárok közül a legnagyobb hírnévre Rózsa Sándor tett szert.
A Bakonyi Betyárnapok részletes programja a www.betyarnapok.hu oldalon olvasható.
Forrás: mti
(0 értékelés)
| < Előző | Következő > |
|---|
