Hagyományosan az Építészet Világnapján rendezték meg az „Év háza” pályázat ünnepélyes díjátadóját, ahol idén először két fődíjat is kiosztottak. Családi ház és lakóépületek kategóriában Kovács D. Barnabás építész vehette át az első díjat Dörgicsére tervezett nyaralóépületéért, középület kategóriában pedig Berecz Tamás és Batári Attila építészpáros épületfelújítása, a budapesti Vizafogói Tours-i Szent Márton plébániatemplomon végzett munka bizonyult a legjobbnak.
A két fődíj mellett hat különdíj is gazdára talált a biatorbágyi Tóparkban megrendezett eseményen. A pályázat újjáélesztésének 10. évfordulója alkalmából, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával kiadott, „A kortárs magyar lakóépület építészet tíz éve – Év háza pályázat 2008-2018” című építészeti könyvet Dévényi Sándor méltatta. „Tíz év munkáját, szeretetét, nehézségét, örömét, barátságait, díjait, alkotóit és alkotásait egy könyvbe rendezni vagy egy kézben tartani lehetetlen vállalkozás. Mi mégis megpróbáltuk összerendezni, és némiképp visszaadni azt a kincset, amit ez az időszak alatt kaptunk az Év háza pályázat minden szereplőjétől, akik akár résztvevőként, bírálóként, támogatóként, partnerként, szervezőként vagy szemlélőként voltak velünk. Ez a vagyon mára a hazai kortárs lakóépület tervezésnek meghatározó és iránymutató elemévé, a díj pedig az építészek rangos, hiteles elismerésévé, a szakmai közélet részévé vált.”
Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora a pályázatot 10 éve gondozó Build-Communication és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával kiadott könyv kapcsán beszédével rámutatott az építészet mai környezetre gyakorolt hatásaira és jelentőségére: „A folyamatos társadalmi, technológiai változások idején, a hazai építészet is óhatatlanul keresi saját megfejtéseit, új lehetőségeit, realitásait. A helyes út az önfenntarthatóság, az energiatudatosság és környezet közeliség alapvető irányelveit követő alkotói magatartás, melynek különösen igaznak kell lennie a lakóépületek és lakókörnyezetünk vonatkozásában.”
Idén újabb 23 épület került az Év háza pályázat évről-évre változó összetételű elismert szakemberekből álló zsűrijének asztalára. A pályázat a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége védnökségével került kiírásra. Az Év háza pályázat főtámogatója 2018-ban családi ház kategóriában a Xella Magyarország Kft., középület kategóriában pedig a Hella ÁNR Árnyékolástechnika Kft.volt.
Építészeti hagyományőrzés és „maiság”
Az 500 000 forinttal járó Év háza fődíjat családi ház és lakóépületek kategóriában Kovács D. Barnabás kapta a Dörgicsén megvalósult nyaralóépületért. „A visszafogott, elegáns szín és anyaghasználat szépen idézik a múlt idők vidéki építészetét, amelyet a szép átlátások, a néhol előtűnő fa szerkezetek és látszó fedélszék, valamint az alaprajzi szerkesztés és terek tesznek kétségtelenül korszerűvé” – mondta méltató beszédében az idén legjobbnak ítélt lakóépületről Szoják Balázs.
Alázat és bátorság finom párosítása
Az Év háza pályázaton idén először középület kategóriában is legjobbat hirdettek. A szintén 500 000 forinttal járó díjat Berecz Tamás és Batári Attila kapta a budapesti Vizafogói Tours-i Szent Márton plébániatemplom felújításáért. „A szerzőpáros alapos munkával felderítette az építész eredeti szándékát, s szellemiségének mély átérzésével, új művet létrehozva rekonstruálta azt. A nyolcvanas évek elavult szerkezeteinek cseréjén túl átértelmezték a szakrális teret, valamint a belső közlekedés és a harangtorony szellemes és szerves, dramaturgiailag feszes kialakításával, magas szintű társművészeti teljesítménnyel, újrafogalmazták a templomot.” – mondta méltatásában Dévényi Sándor.
Hat különdíj
Arról, hogy a cégek és szövetségek által felajánlott különdíjat melyik pályázó kapja, évek óta szintén a független zsűri dönt. A Magyar Építész Kamara különdíját Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnökétől Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid és Gaschler Gábor vehette át a veszprémi Historia Hotel Malomkert tervezéséért.
A Magyar Építőművészek Szövetsége különdíját Krizsán András DLA, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke képviseletében Jánosi János adta át Csóka Balázsnak, a Budajenői Műemlék Magtár tervezéséért.
A középület kategória főtámogatója, a Hella Árnyékolástechnikai Kft. különdíját Visi Zoltán, ügyvezető igazgató adta át Varga Tamásnak, a pécsi Onkoterápiás intézet terveiért.
A családi ház és lakóépület kategória fő támogatája, a Xella Magyarország Kft. Zöld ház – energiahatékonyság különdíját Kissné Varga Anna Boglárka, a cég alkalmazástechnikai mérnöke adta át Bársony István, Budakeszin épült családi ház tervezéséért.
Az Prefa Hungária Kft. különdíját Forró Sándor, a cég építésztanácsadója adta át Scherer Mártonnak, a Dudarra tervezett családi házért.
Az Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíját Botta D. Mihály, az cég ügyvezető igazgatója adta át Varga Tamásnak, a balatonfüredi Városi Uszoda és Sportakadémia terveiért.
További információ: www.evhaza.hu
A NYERTES ÉPÜLETEK MÉLTATÁSAI
Év háza 2018 – Családi ház és lakóépület kategória
Az építészeti hagyományőrzés és „maiság” igényének kettőssége
Kovács D. Barnabás, Nyaraló, Dörgicse
Kovács D. Barna építész dörgicsei nyaralója példaértékűen oldja meg az oldalhatárra építés keretein belül az építészeti hagyományőrzés és „maiság” igényének kettősségét. Mind tömege, mind eszközei a nyaraló funkcióhoz illeszkedve, arányosan szolgálják a tiszta funkciókat, szép tereket,
A hosszanti, egymásból nyíló, sorolt elrendezés sehol nem érződik szűkösnek, a telepítési adottságok a tudatosság és ötletesség eredményeként, sokkal inkább a ház karakterévé váltak. A következetesen sorolt nyílászárók monotonitása, a tiszta felületű egyedi szerkesztésű fedés is tovább hangsúlyozzák az elrendezést, amelyek végül az épület szép, hiteles formálását eredményezik.
A visszafogott, elegáns szín és anyaghasználat szépen idézik a múlt idők vidéki építészetét, melyet a szép átlátások, a néhol előtűnő fa szerkezetek és látszó fedélszék, valamint az alaprajzi szerkesztés és terek tesznek kétségtelenül korszerűvé.
Az épület jó példája a mértéktartó, illeszkedő, a kidolgozott részletek által igényes építészetnek, mely szép helyszíne családi nyaralásoknak, feltöltődésnek.
Szoják Balázs, az Év háza pályázat kurátora
Év háza 2018 – Középület kategória
Alázat és bátorság finom párosítása – átütő új korszak
Berecz Tamás DLA és Batári Attila DLA, Vizafogói Tours-i Szent Márton Plébániatemplom, Budapest
A feladat a Szabó István koncepciója alapján épített templom újraértelmezése és teljes felújítása volt. Ismeretes, hogy Szabó terve sohasem valósult meg teljességében, a templomot még építés közben áttervezték.
A szerző páros alapos munkával felderítette az építész eredeti szándékát, s szellemiségének mély átérzésével, új művet létrehozva rekonstruálta azt. A nyolcvanas évek elavult szerkezeteinek cseréjén túl átértelmezték a szakrális teret, valamint a belső közlekedés és a harangtorony szellemes és szerves, dramaturgiailag feszes kialakításával, magas szintű társművészeti teljesítménnyel, újrafogalmazták a templomot.
A zsűri a tervezők teljesítményének elismeréseképpen, középület kategóriában „Az Év háza” díjat adományozza a szerzőknek.
Dévényi Sándor DLA, az Év háza pályázat bíráló bizottságának elnöke
Év háza 2018 MÉK különdíj
Hagyományokat tisztelő racionális felújítás
Kovács Zsolt György, Beránková Jana, Kovács Dávid és Gaschler Zsolt,Historia Hotel Malomkert, Veszprém
A Veszprémi Építész Műhely már 2013-ban is szerepelt az Év háza pályázaton, és akkor dicsérő oklevelet kaptak pécselyi nyaralóépületükért, 2015-ben nagyon sajátos és látványos, különleges környezetbe illesztett családi ház tervük kapta a Kamara külön díját.
Most ismét magas színvonalú munka került ki a kezük alól, egy XVIII. századi malom,klasszicista műemlék épület 2012-ben történt felújításának átalakítása és bővítése – a korábbi melléképületek helyén új apartman házak, bennük összesen 6 apartman építése.
A telek és a meglévő egykori malomépület Veszprém műemléki és természeti szempontból is egyik legszebb területén található, közvetlenül a Séd patak völgyében. A valamikori 3 vízikerekes malom a helyreállítása után vendéglátó-, szállás-, valamint rendezvény funkciót biztosító helyszín lett.
Az eredeti malom épület utcára néző homlokzata klasszicizáló, a többi homlokzat egyszerű vakolt felületű. Előkerültek és láthatóvá is tették a régi vízikerekek falazott tengelybefogásait, az épület eredeti vegyes kő- régi tégla falazatait, és a külön féle nyílás kifalazásokat. Szellemes ötlet a földszinti padlóban a járható üvegfelület alatti, az egykori Séd mellékágat megidéző vízfolyás, ami az udvaron át a csobogóban illetve a másik oldalon a vizesárokban folytatódik.
A Malom épületben tölgyfa szerkezetű belső közlekedő-lépcső épült, mint egy térbeli bútor, az emeleti és tetőtéri szobák megközelítésére, izgalmas át-és lelátásokkal. Az egyedi hangulatú tetőtéri szobákban az eredeti fedélszék ácsszerkezetei láthatóak maradtak.
Elegánsa két új apartman épület. Jól átgondoltak a tiszta rendű alaprajzok. A homlokzatok, a tömör sima vakolatú faltestek, a nagy fehér színű felületek, a nyílások kimetszései nyugodt szerkesztésűek, jól kiegészítve a pácolt tölgyfa lécbetétekkel – korlát, térelhatároló és árnyékoló funkcióval.
A régi épület hagyományait tisztelő és azokat kiemelő, racionális megoldások és az új apartmant épületek megfogalmazása és mintaszerű illesztése a környezethez építészeti értéket eredményezett. Ezért az idei pályázaton a Magyar Építész Kamara külön díját a veszprémi Hotel Historia Malomkert című pályázat nyerte.
Gratulálunk a Tervezőknek!
Dr. Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke
Év háza 2018- MÉSZ különdíj
Történelmünk a felújított épületben
Csóka Balázs, Budajenői Műemlék Magtár
Az épület méltatására készülve két dolog jutott az eszembe és mindegyik egyfajta értelmetlen pusztítással függ össze.
1. A németek tudnak valamit. A drezdai Frauenkirche-t újjáépítették (nagyrészt nem az építészek, hanem a drezdai polgárok kezdeményezésére és adakozásából) és azóta is építik vissza a szövetséges hatalmak által már értelmetlenül porig bombázott templom körüli polgárvárost egy az egyben. Ahol vannak tervek az alapján, ahol csak fotók vannak ott az alapján a homlokzatot. Mert tudják, hogy ez által egy történelmi tudat is épül vissza.
A magtárak, régi épületek visszaállítása Magyarországon is nagyon fontos lenne és minden ilyen tett egyfajta történelmi újjáépülést is jelent.
2. Jó pár éve építész barátommal és nem építész feleségeinkkel Toszkánában jártunk. Eljutottunk egy varázslatos völgybe Montalcino közelében a San Antimo románkori apátságba. Még volt szerencsénk a ma is működő apátság szerzeteseinek gregorián énekét hallgatni a bazikális rendszerű templom ablakain beszűrődő fénynyalábok között. Fantasztikus, kitüntetett élmény volt. Mi építészek elindultunk aztán kívülről is felfedezni az éppen maradt kolostort. Nem értettük, hogy a II. világháború pusztításában, mely ezt a területet sem kímélte a szövetségesektől, hogy maradthatott fenn ilyen épp állapotban ez a románkori épületegyüttes. Szinte egész közelről vizsgáltuk a falakat, mire rájöttünk a titokra. Az apátságot nagyrészt visszaépítették, de úgy, hogy csak egész közelről látható az a nyom, ami elválasztja a régit az újtól. (az új részek kevésbé csiszolt kövekből épültek, a fejezetek lizénák nem folytatódnak mindenhol) Ekkor értek ki nem építész párjaink akik csodálkozva kérdezték, hogy mit vizsgálgatunk mi ilyen közelről. Mikor megtudták értetlenül csak annyit mondtak, hogy igazából őket ez nem nagyon érdekli, úgy szép ez az egész ahogy van!
A most méltatott magtárépületnek (amit szintén szerzetesek építettek hajdanán) ez a másik fő erénye. Úgy nyúlt hozzá, úgy egészítette ki az új funkcióknak szükséges elemekkel, hogy az építész szem „elcsámcsoghat” rajta, a laikus pedig gyönyörködhet egy megújult, újabb régi épületben. Ami reményeim szerint nekünk szintén történelmi tudatot is épít vissza. Ránk fér!
A MÉSZ különdíja mindkettőnek szól.
2018. Szent Mihály havában,
Jánosi János, Ybl – és Pro Architectura díjas építész
Év háza 2018 – Hella ÁNR Árnyékolástechnikai Kft. különdíj
Tartalom és forma egysége
Varga Tamás DLA, Onkoterápiás intézet – Pécs
Varga Tamás új 3300 m2-es épületrészt tervezett Pécsre, a Tudományegyetem Édesanyák Útjai onkológiai épületegyüttesének 1902-ben épült mintegy 1200 m2-es bábaképző épületének a helyére. Az uniós forrásból megvalósult új szárny a telek lejtése által adott lehetőségeket kihasználva akadálymentesen kapcsolódik a 2002-ben átadott szomszédos épületrészhez.
Az épület elhelyezésére a telephely déli bejárata melletti telekrészen kijelölt terület nem átlagosspeciális alakja és lejtős kialakítása egyaránt nehéz feladat elé állította a tervezőt. Az intenzív lejtésű területet több utca által határolja. Főbejárata az Édesanyák útja felől, egy ék alakúan előrenyúló telekrész mellett alakult ki. A lejtő alja felől megközelítve az épülettömböt úgy tűnik, minta az utca szűkülne, elkeskenyedne. Ez az összeszűkülés nemcsak a kórházi épületek miatt érzékelhető, hanem az utca jobb oldalán álló, zártsorú, előkert nélküli családi házak miatt is. Olyan az egész, mintha egy kapun át érkeznénk a kórházi telephelyre.
Az épület tömege a gyalogos bejárat felé alacsonyabbá, oldottabbá válik. A telek lejtő felé néző csücskén, ahol a terepadottságok miatt a legmagasabbra emelkedne az épület, a robusztus, riasztó tömeg hatását nagyszerűen oldotta fel az tervező a bejárat feletti épülettömb szinte irracionális ferde síkokkal történő megbontásával, az épület felső szintjeinek konzolos kiültetésével, lebegtetésével.
Az új tömb kelet felől, az Édesanyák útja felől nézve kisebb tömegek egységéből áll össze. Ezzel lágyítja az utca terének beszűkülését. Ezt a célt szolgálják itt a kisebb tömböket koronázó, extenzív zöldtetővel fedett tetőteraszok is.
Nyugat felé azonban az épület hosszú, tagolatlan homlokzati síkját szinte katonás, ismétlődő rendben törik meg az ambuláns vizsgálók és az emeleti kórtermek ablakai.
Az épület homloksíkját az üvegfalak és ablakok csak a feltétlenül szükséges helyeken törik át, és általában mélyen a homlokzatsíktól visszahúzva, szinte rejtőzködve bújnak meg a díszítő-védő, és egyben részleges árnyékolást is adó keskeny függőleges épületelemek, a lamellák mögött. Ez a szigorú, függőleges osztást adó lamellasor (bár azt is megtehetné) mégsem a börtönszerű bezártság érzetét kelti, hanem megnyugtató biztonságot, védelmet sugároz. Visszatükrözi a kórtermekben, és vizsgálókban naponta megforduló betegeknek életük e meghatározó szakaszában (gyakran a lét és nemlét határán) önmagukkal és a világgal egyaránt viaskodó, néha magukba forduló, de mégis reményekkel teli, a külvilággal való kapcsolatot titokban igénylő érzelemvilágát. Ezt a kifelé fordulást, a külvilág szépségei iránti vágyakozást fogalmazzák meg a lamellák mögött rejtetten meghúzódó, de a falakon túli világra színekkel és üvegfelületekkel kinyíló ablakok és üvegfalak.
Divatirányzatok jönnek-mennek, de az igazi, örökérvényű építészet mindig a tartalom és forma egységében valósul meg. Varga Tamás pécsi onkoterápiás épületének tervezése során éppen ezt az utat választva sikeresen öntötte formába a feladattal kapcsolatban megfogalmazott ars-poétikáját, mely így szól: „Fény és remény a külvilágtól elhatárolódva, a gyógyulás reményében!”
Külön dicséret illeti Varga Tamás építész, hogy ezt a tartalmi és formai egységet annak ellenére meg tudta valósítani, hogy a környezet, a körülmények egyáltalán nem voltak ideálisak.
Schrammel Zoltán kollégám a középülettervezési tanszéken ezt így fogalmazta meg:
„Egy markánsan szép, kortárs középület, egy súlyos betegek gyógyulásba vetett reményeit megtestesítő intézmény egyensúlyoz a dilettantizmus és a professzionalitás eredményei között, két keskeny, meredek utca közé szorulva – a helyi sörgyár mögött.”
Dr. Tóth Elek, BME Magasépítési tanszék
Év háza 2018 – Xella Magyarország Kft. különdíj
Harmonizáló anyagok a zöld környezetben
Bársony István – Lakóépület – Budakeszi
Budakeszi Makkosmária részén, az erdőalján bújik meg az a családiház, ami példa értékűen simul a környezetébe, figyelembevéve a meglévő faállományt, környezetét. Az épület méretével, arányaival igazodik a hagyományosan a környékre jellemző megjelenéssel, az adottságokat jól kihasználva, ugyanakkor lehetőséget ad az esetleges jövőbeni továbbfejlesztésre. Mind az épület egyszerű megjelenésében, mind a belsőkben a letisztultság, és a tradicionális megjelenés jellemző, ami az közvetlen környezetben megjelenő mind több építkezésnek példát ad a településkép magas színvonalú, megnyugtató értékvédelmére. A használt anyagok harmonikusan képeznek egységet, a ház hangulatát a zöld környezetben megjelenő világos felületek határozzák meg. Az épület, mivel csak részleges a közműellátottsága, a mai technikai lehetőségeket kihasználva oldja meg a csatornázási, fűtés-hűtési igényeket a biológiai szennyvízkezeléssel, hőszivattyúval történő fűtés-hűtéssel. Mindezeket figyelembevéve a bírálóbizottság a XELLA Magyarország Kft. különdíjára javasolta az Év háza pályázat családi ház és lakóépület kategóriájában.
Ezúton is gratulálok a díjhoz!
Vonnák Jánosné Tanos Márta, Ybl Miklós-díjas építész tervező
Év háza 2018 – Prefa Hungária Kft. különdíj
Racionális gondolkodás, természetközeli környezetben
Scherer Márton, Családi ház, Dudar
Egy mai, modern hangvételű, ugyanakkor hagyományos, egyszerű tömegű lakóépület természetközeli környezetben. Tiszta szerkesztésű alaprajza átlátható, jól használható, fénnyel átjárt. Látszik, hogy egy racionális gondolkodás határozta meg az alaprajzi elrendezését, a térszervezést és az alkalmazott homlokzati anyagokat is. Az alapesetben egyszintes ház a gyerekek és unokák látogatásakor válik kétszintessé. A széles nagy fedett terasz/tornác szerves része az alaprajznak, tömegével és anyagaival pedig jól oldja, gazdagítja a zártabb főtömeget. Anyaghasználata visszafogott, ugyanakkor jól átgondolt. A fehér vakolt falak a tornácnál faburkolatra váltanak, melegséget adva e kültéri nyári nappali-étkezőnek. A zöldszínű állókorcos fémlemez fedés adekvált e hegyi területen és jól illeszkedik a ház visszafogott modernizmusához. A telekadottságok jól kihasználtak, a nagy fenyők közt álló lakóépület hangulatos, természetbe ágyazott életteret biztosít lakóinak.
Varga Csaba, Ybl Miklós-díjas építész tervező
Év háza 2018 – Meva Zsalurendszerek Zrt. különdíj
Szokatlan homlokzat a sportkomplexumon
Varga Tamás DLA, Városi Uszoda és Sportakadémia, Balatonfüred
Hajós Alfréd 13 °C fokos tengervízben szerezte meg a magyar sport első két olimpiai győzelmét. Amennyiben innen nézzük, akár még furcsállhatnánk is, hogy a Balaton partjától pár száz méternyire ház épült az úszni vágyóknak. Százhuszonkét év azonban nagy idő és ez az évszázad különösképpen sok változást – ha akarjuk, akkor fejlődést – jelentett a versenysportban és szerencsére a tömegsportban is. Az ezredmásodpercekért küzdő úszóknak, a vízben birkózó pólósoknak és az úszni tanuló gyerekeknek már nem felel meg a tó szabad vízfelülete – az strand, ez pedig versenyuszoda.
Több feladatot kiszolgáló, jól szervezett és színvonalasan megépített sportkomplexum létesült a füredi domboldalon. Amitől különleges az épület, az a homlokzatburkolat egyelőre még szokatlan megoldása. A feladat egyértelmű volt: a szükségszerűen XXI. századi kialakítású és szükségszerűen korszerű technológiával megépített létesítménnyel a legkisebb feltűnést kelteni és a lehető legszerényebben illeszkedni a tájba. Egy uszodára nem lehet fekete inget húzni, a helyi kövek pedigrés származásukkal és kellemes színükkel csípőjüket ringatva kínálták fel magukat. A tudatosan kihasznált feszültség a kis méretű kövek és a korszerű technológiával megvalósított nagy méretű épület között adódik és erre tűnik jó megoldásnak a gabionos kialakítás. Pár év múlva majd újból ellátogatunk ide és megnézzük, hogy hol tart a kő, a növényzet és a rozsdát csurgató esővíz harca.
A fém ketrecekbe zárt kövekkel készített homlokzatburkolatnak van még egy helyi kötődése. A sportközponttól északra, nagyjából egy uszoda–Balaton közti távolságra húzódik a Balaton-felvidéki Római út. A gabion-családfa kutatók, már-mint a visszafogottabbak, a rómaiaktól származtatják magukat. Azoktól a rómaiaktól, akik több, mint másfél évezrede birtokba vették és belakták a napsütötte domboldalakat, többek között Balatonfüredet is. Lehet persze, hogy ezzel a gondolatsorral már túl messzire szaladtunk és a tervezők csak legyintenek egyet az Arany Jánosnak tulajdonított mondással: „gondolta a fene!”
Tóth Balázs Tamás, építész az ÉMI Nonprofit Kft. szakértője