Ring Magazin

Hétfô, 2018. Április 23.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Hír és hátTér Belföld Tudományos konferencia a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából

Tudományos konferencia a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából

E-mail Nyomtatás PDF

Az Igazságügyi Minisztérium, a Magyar Alkotmánybíróság és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem közös konferenciát tartott a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából 2018. január 8-án, hétfő reggel 10:00 órakor a Pázmány Péter Katolikus Egyetem II. János Pál pápa termében.

Szent Koronánk negyven évvel ezelőtt, 1978. január 5-én éjjel érkezett haza Magyarország területére az Amerikai Egyesült Államokból, Fort Knoxból, az Air Force Two nevű repülőgépen. A relikviát egy Robur márkájú tehergépkocsin, illő kíséret mellett szállították az Országházba. Másnap Cyrus Vance, az Egyesült Államok elnökének személyes megbízottja, külügyminiszter, a Parlament kupolacsarnokában adta át hivatalosan a koronát és a koronázási jelvényeket Apró Antalnak, az Országgyűlés akkori elnökének. A látogatók a Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulója alkalmából tartott nyílt napon, 2018. január 6-án ingyen tekinthették meg a koronát az Országházban, ahol a Honvéd Koronaőrség őrzi a nemzeti ereklyéket a koronázási palást kivételével. Fotó: MTI.

A korona hazahozatalának emléket állító konferencia fővédnöke Áder János, köztársasági elnök, valamint a Szent Korona Társulat elnöke volt.

A levezető elnök, Czine Ágnes, korábbi alkotmánybíró köszöntötte először a jelenlévőket, külön kiemelve, Boross Péter volt miniszterelnök urat, valamint Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét, illetve Trócsányi László igazságügyi miniszter urat.

A konferencia első szekcióját Trócsányi László, igazságügy miniszter és egyetemi tanár nyitotta meg köszöntő beszédével, melyben külön üdvözölte az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, David J. Kostelancik urat, akinek ezúton is megköszönte a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy az Egyesült Államok megmentette, megőrizte, majd visszaadta Szent István koronáját. Kiemelte, hogy a hidegháború közepén, Jimmy Carter elnöksége alatt, milyen jelentőséggel bírt a magyar Szent Korona hazajuttatásáról hozott döntés, mely megalapozta a magyar és amerikai kapcsolatok felvirágoztatását a 20. század második felében. Miniszter úr kiemelte annak jelentőségét, hogy a korona már Werbőczy korától kezdve a magyar közjogi gondolkodásban a nemzeti függetlenség hordozójává vált, s az önkény legfőbb korlátja volt évszázadokon át, a 21. században pedig az Alaptörvénybe is beemeltetett. Hozzátette: a magyar Szent Korona európai ereklye is, a latin és a görög korona összeillesztése szimbóluma az Európa keleti és nyugati fele közötti egység lehetőségének. Hangsúlyozta, hogy Magyarország ma is az európai egységért munkálkodik, ahogy a korona is erre kötelez, a szabadság, a jog uralma, s a nemzeti önállóság értékei mellett.

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszél (j), balra David Kostelancik, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője (b2), Martonyi János korábbi külügyminiszter (b3), Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (b4) és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Fotó: MTI.

Miniszter úr felszólalását követően Arthur Schneier rabbi videó üzenete következett, aki a New Yorki-i Park East Zsinagóga főrabbijaként jelentkezett be magyar nyelvű üzenetével, melyben megfogalmazta az irányú reményét, hogy az évfordulók ünneplésével a magyar - amerikai kapcsolatok tovább erősödhetnek, s elmondta: boldog, hogy személyesen is közreműködhetett a Szent Korona negyven évvel ezelőtti hazahozatalában.

David J. Kostelancik ügyvivő úr pár magyar szóval üdvözölte közönségét, majd fordító segítségével fejtette ki gondolatait. Kiemelte, hogy Szent István koronája a magyar történelem és államiság legfontosabb jelképeként jelenik meg a világ szemében, s a Szent Korona visszaadását a magyar-amerikai együttműködés mérföldkövének nevezte. Beszédében hálával adózott Kováts Mihály ezredesnek, aki  már a 18.-ik században segített George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében, s társaival együtt életét is áldozta az amerikai függetlenségért dél-Karolinában, a charlestoni csatában. A hit a közös magyar és amerikai értékekben a 19. században is folytatódott, a magyar szabadságharc idején, s Kossuth Amerikába érkezésekor, azonban a második világháborús és hidegháborús események utáni újrakezdés lehetősége csak az 1970-es években jelentkezett, s 1977-ben az új tudományos, technológiai és kulturális csereprogramok keretében meg is valósulhatott. A magyar-amerikai kapcsolatok erejét meglátása szerint a közös értékek és az intézmények adják, beszéde lezárásaként elmondta: a magyar és az amerikai nép közötti kötelék erős, élénk, s mint a Szent korona: örök életű.

Bertényi Iván (professor emeritus, az MTA doktora, ELTE BTK) előadásában nem kevesebbre vállalkozott, mint a szent korona  több százados történetének áttekintése. Kitért a korona keletkezésére vonatkozó elméletekre, eredetére, ábrázolására, a latin és a görög korona ikonográfiájára, s előadását számos kivetített képpel is illusztrálta. Beszélt a koronarészek egyesítésének kérdéseiről, valamint az esztergomi érsek szerepéről, s a kereszt elferdülésének időpontjáról is. Az Árpád-házi, vegyes házi királyoktól kezdve, a török uralom alatti időszakon át, kitért II. József "kalapos király" esetére, s az utolsó koronázásra (IV. Károly) is.

Szerencsés Károly habilitált egyetemi docens (ELTE BTK) előadása a Szent Korona hazatérését foglalta össze. A szovjet csapatok közeledtével és a háborús állapotok, bombázások közepette Szálasi Ferenc miniszterelnök úgy döntött: a koronát el kell szállítani Budapestről. Így került a korona, a koronázási ékszerek és a Szent Jobb a Salzburg melletti Mattse községbe, ahol egy hordóban elásták, majd a koronaőrök megadták magukat az amerikai csapatoknak. Már 1945-ben az Egyesült Államokba szállították, ahol 1945 és 1953 között nyolc helyen is őrizték, végül Fort Knoxban egy páncélteremben raktározták el. A koronát amerikai megőrzés alatt tartották, de nem tekintették hadizsákmánynak. Hazakerülése a Magyarországon fennálló kommunista rendszer következtében nem volt egyszerű, Nagy Ferenc miniszterelnök 1946-ban még úgy válaszolt arra a kérdésre, hogy visszaküldjék e a Szent Koronát: 'inkább ne'. Mindszenty József bíboros (aki az amerikai nagykövetségen tartózkodott politikai menekültjoggal) szintén a korona visszaadása ellen tiltakozott, csakúgy mint a magyar emigráció 2/3-a. A Rákosi rendszer nem foglalkozott igazán a korona kérdésével, valószínűleg ha ekkor érkezett volna haza, olyan sorsra jutott volna, mint a Szent Jobb, amit a Bazilika hátsó termében zártak el egészen a rendszerváltás előestéjéig. István király 1000. éves szülinapján 1970-ben felmerült a kérdés újra, az MSZMP engedélyezte is az ünnepségeket a "szükségszerű történelmi haladás", történelmi kontinuitás marxista eszméivel magyarázva. A koronáról, illetve a gazdasági kapcsolatok rendezéséről már Ford elnök alatt megindultak a tárgyalások, s az 1975-ös Helsinki Záróokmány aláírását követően, 1977-ben Kádár, első kommunista vezetőként a pápánál (VI. Pál) is járt. A korona átadásáról végül Carter elnök döntött, s időpontjaként 1978 január lett kijelölve. Fontos, hogy Kádár nem volt jelen az átadáson, még a küldöttséget sem fogadta, a koronát a Parlament kupolacsarnokában Apró Antal, az országgyűlés elnöke vette át. Fontos kikötés volt amerikai részről, hogy a korona kiállíttassék, Kádárék múzeumban helyezték el, pár hónap alatt fél millióan nézték meg, erősítvén a nemzeti öntudatot. A történész előadását II. János Pál pápa „A fa korhadt volt, én csak megráztam” idézetével zárta.
Szerencsés Károly, történész írását a korona hazatéréséről lásd még: http://magyarhirlap.hu/cikk/107360/Korona_a_hegygerincen

Fotó: II. János Pál pápa terem. Forrás: MTI. 

Horváth Attila (intézetvezető egyetemi tanár, alkotmánybíró (NKE ÁKK)) a Szent Korona és a magyar történeti alkotmány viszonyáról adott elő. Kiemelte, hogy a két fogalom viszonya mennyire összefonódott történelmünk során; amikor az egyiket tisztelték, akkor a másikat is, s a mellőzés is egyszerre sújtotta mindkettőt. Egyed Istvántól is idézve, hangsúlyozta, hogy a szent korona tan nem egy lezárt eszme, hanem egy folyamatosan fejlődő és gazdagodó jelenség. Beszélt annak a pillanatnak a jelentőségésről is, amikor Szent István felajánlotta a koronát Szűz Máriának, s ezzel Magyarországot is közjogi jogi személyként emelte. Elhangzott Werbőczy István jelentősége is, mint kompilátor, kinek köszönhetően szokásjogunk és a szent korona tan is összegyűjtésre került.

A félórás kávészünetet követően Szabó István, tanszékvezető egyetemi tanár, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja a Szent Korona és az államcímer kapcsolatáról fejtette ki gondolatait. Részletesen tárgyalta az alaki és anyagi jogfolytonosság kérdéseit, majd a Szent Korona és a köztársasági államforma összeegyeztethetőségéről is beszélt. Hangsúlyozta továbbá, hogy a szent korona tan nem csak az ország jelenlegi államformájához, de a nemzetközi kötelezettségeihez is megfelelően igazítható. Dékán úr köszönetét fejezte ki az Igazságügy Minisztérium munkatársai felé a konferencia megszervezéséért, amely kiemelkedő fontossággal bír az egyetem számára, hiszen identitásukhoz is szorosan kapcsolódó témát ölel fel.

Varga Zs. András, tanszékvezető egyetemi tanár (PPKE JÁK), alkotmánybíró előadásában megvizsgálta az Alaptörvény Nemzeti hitvallásának tizenhetedik érték-kijelentésének („Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”) szöveg-történeti előzményeit. Ezt követően értelmezte a kijelentés fogalmi összeevőit, illetve - felhasználva az Alkotmánybíróság 22/2016 (XII. 5.) AB határozatának megállapításait – annak közjogi jelentőségét. Ennek során kitért a „megtestesíti” és a „kifejezi” fogalmak jelentésbeli különbségeire, az állami folytonosság mibenlétére és a „nemzet egysége” fogalom tartalmára is. Kiemelte, hogy a Szent Korona, mint jogi tény, az alkotmányos önazonosságnak megváltoztathatatlan közjogi eleme, s ez az Alaptörvénybe való beemelésnek is köszönhető.
Az előadás bővített, írásban kifejtett változata itt olvasható: http://plwp.eu/files/2018/PLWP_2018-01_VargaZs.pdf

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint a Szent Korona Testület tagja záró gondolatokként a köszönetnyilvánításokat követően elmondta: a koronát őrző ládán, melyben hazaérkezett, az alábbi felirat állt: „sugárzásveszélyes repülő tárgy”. Úgy vélte, a sugárzás valóban jellemzi a koronát, hiszen a szentek, kik hozzá kapcsolódtak, létükkel sugározták be a magyar történelmet. Utalt arra is, hogy az 1000 éves történelmünket végig kísérő Szent Korona a szuverenitásunk egyik legfőbb hordozója, s kiemelte, koronánk az alkotmányos állam és jogfolytonosság megtestesítőjeként az Európán belüli túlélés lehetőségét és feltételét is jelentette, s így része az önazonosságunknak is.

A rendkívül színvonalas konferenciát az Igazságügy Minisztérium közreműködésével megvalósuló fogadás zárta.

Készítette: Szerencsés Anna


(3 értékelés)
 

Megjelent az A Mi Otthonunk áprilisi száma

amiocimlap 2018apr 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 796 vendég böngészi

bav logo kicsi banner