Ring Magazin

Vasárnap, 2018. Augusztus 19.
Szöveg mérete
  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size
Címlap Életmód ÉLETMÓD Az Óperencián túl...

Az Óperencián túl...

E-mail Nyomtatás PDF

dunakanyarklara1

Ausztriát mindenki ismeri. Bécs, Salzburg vagy éppen az alpesi osztrák síparadicsomok messze földön híres idegenforgalmi és üdülési célpontok, ahová szívesen jönnek a turisták a világ minden részéből. És aki járt már Felső-Ausztriában, az meggyőződhetett arról, hogy ez a vadregényes országrész is méltán érdemelne az előbbiekhez hasonló turisztikai figyelmet. Az ókori római birodalom egykori határvonalán (limeszén) elterülő vadregényes tájakat és az ékszerdobozokként „odarakott” lenyűgöző építményeket, városokat, falvakat a Duna ezüst szalagja köti össze. Mégis az a valóság, hogy például Schlögenről még a szomszédos országokban is alig hallottak… Pedig itt van a világ egyik legvarázslatosabb folyókanyarulata, igazi természeti csoda, ahol a Duna egyszer csak „gondol egyet”, és egy olyan tűkanyarral változtat irányt, amit csak ámulattal szemlélhet az ember.

Igazi paradicsom ez azok számára, akik szívesen motorcsónakoznak vagy kenuznak, az olajzöld hátú hegyek lábánál hömpölygő vízen, vagy a parton bringázva látogatják sorra e vidék látványosságait. Olyanokat, amilyen például az 1700 éves római fürdő, meg a korabeli erődítmény maradványai Oberranneban, ami valamikor a Római Birodalom egyik „végvára” volt, és amelyet ma igazán látványos módon mutatnak be a turistáknak. És hogy mennyire óvják sógoraink régészeti kincseiket, azt az is bizonyítja, a szóban forgó (a szabadban pusztulásnak indult) erődmaradványt, óriás-sportcsarnoknyi födémszerkezettel és oldalburkolattal „csomagolták be”, hogy megóvhassák az örökkévalóság számára.

Egy remek turisztikai szakember, Kovács Balázs (aki korábban a Magyar Turizmus Zrt. bécsi irodájának vezetője volt) igazi szerelmesévé vált Felső-Ausztriának, és szakmai felkészültségét tanácsadó cégén keresztül most a Linzi Turisztikai Hivatalnál is kamatoztatja. Nemcsak házigazdaként, hanem a program szervezőjeként is nagy szerepet vállalt e csodás vidék megismertetésében. Az ő vezetésével, egy újságíró csoporttal igazán mesés helyszínre, az „Óperencián túlra” is eljuthattunk. Ez a szólás ugyanis úgy hangzik eredetileg, hogy „Ober Enns”, vagyis Ennsen túl… Enns pedig nem más, mint egy csodás kisváros és Ausztria legrégibb városa, amely már a Római Birodalom számára is jelentős limes-településnek számított. dunakanyarklara3A városka – szó szerint - a szívében is őrzi az ókorból maradt kincseit, hagyományait, hiszen a városközpontban lévő múzeum termeiben nemcsak ókori ruhákat, fegyvereket, háztartási eszközöket láthatunk, hanem egy igazi légió is csatarendben sorakozik egy terepasztalon, ahol mind a hatezer harcos ólomkatona – a saját fegyvernemének megfelelő - korhű öltözetben és fegyverzetben áll készen a harcra. És az már a XXI. század, ahogy a légió különböző egységeit megvilágíthatjuk és megszemlélhetjük pozícionáltságuk szerint. Komputeres játékok segítik megismertetni az akkori ételeket ugyanúgy, ahogy egy akkori háztartás vagy akár egy erőd működését is. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) tanulmánya a sikeres, kreatív turizmusfejlesztés nemzetközi mintavárosának nevezi Linzet, Felső-Ausztria tartományának székhelyét, amely ca. 200.000 lakosával Bécs és Graz után, Ausztria harmadik legnépesebb városa. A nemzetközi szakértők Linz város esetében kiemelik, hogy két évtized alatt példátlan fordulatot hajtott végre, amely sikeresen és egyedi módon ötvözi a hely kulturális politikáját a turizmusmarketinggel. A sikertényezők alapja a 2000-ben elkészített, hosszú-távú kulturális stratégiai tervezés. E koncepción alapult az Európa Kulturális Fővárosa 2009-es projekt, amely programjainak és eljárásainak a következő évtizedre való kiterjesztése nyerő döntésnek bizonyult.

dunakanyarklara04Linz 2014-ben elnyerte az „UNESCO City of Media Arts” címet is, amely a jövőorientált kreatív városok hálózatába való aktív bekapcsolódását tette lehetővé. Az elmúlt két évtizedben, Linzben kiemelt hangsúlyt kapott az élő, innovatív kortárs művészetek támogatása és bekapcsolása a turizmus-marketingbe (jó példa erre az Ars Electronica Center és a Tabakfabrik). A város lakói is megértik, hogy a jövő a változásokról szól. Ennek a folyamatnak az origója a” Linz verändert” („Linz változtat”) márkaüzemet. Így nemcsak maga a város változik, hanem a turisztikai akciókon keresztül az itt élők, s az ide látogatók is részesei lesznek a megújulásnak, személyes élményeiken keresztül.

A Duna-menti metropoliszban a tavasz a szabadtéri fesztiválok és Duna menti vizes élmények időszaka, olyan egyedi attrakciókkal, mint a "Mural Harbor" elnevezésű, szabadtéri óriás-graffiti kiállítás, vagy a "Bubbleday" wakebord fesztivál. És tavaszi esemény még a "Crossing Europe Film" fesztivál, vagy "Tanzhafer " („Tánckikötő”) . A nyár – a kulináris élvezeteket mellett - olyan kulturális programokat kínál, mint világsztárokat felvonultató "Klassik am Dom" szabadtéri koncertsorozat, vagy a fiatalok körében népszerű Schaxpir fesztivál.

Kovács Balázs a GD Consulting vezetője foglalja össze e fejlődés arculati lényegét: „Linz tudatosan vállalja, hogy a város nem egy, a többi nagyváros (Bécs, Salzburg vagy Graz) sorában, hanem a jövőre koncentráló kreatív város, amely egyedien megélhető élményeket kínál. Nekünk, magyaroknak az ausztriai turizmusszervezés mindig is követendő példának számított, Ausztria turisztikai szakemberei pedig mostanában Linzre figyelnek...IMG 2547

Landwerh Klara, a Magyar Limes Szövetség elnökségi tagja és Sandra Blöche, a Linzi Turisztikai Hivatal projektmenedzsere


(5 értékelés)
 

Migráció-szürreál

Rab Irén a göttingeni egyetem finnugor tanszékének lektoraként Németországban élte a magyarok megszokott, rendszeres külföldi életét az egyetem, a könyvtár, az uszoda és az általa alapított helyi „magyar klub” remekül szervezett kulturális rendezvényei között. Élte dolgos hétköznapjait és a kedves egyetemi város mindennapi életét, kerékpározott, kutyát sétáltatott, szívesen társalgott a szomszédokkal...
De egy napon hirtelen valami megváltozott, a szavak és mondatok a göttingeni polgárok szájában mintha szögletessé váltak volna ( a magyarral szemben ) és bár maradt a szokvány mosoly, mégis növekedett a távolság közte és a város lakói között. Valami nem stimmelt (es stimmt aber nicht!) a kedélyes egyetemi város és a kínjukban kerítést építő magyarok helyi képviselője, vagyis önmaga (Rab Irén) között...
Egy lebilincselő könyv, Európa változásairól, tényekkel és humorral, Rab Irén: Helyzet van című kötete

A RING arca

Hogyan indult, hova jutott el, s melyek a legfontosabb értékei?

Tisztelt Olvasóink! Kedves Barátaim!

A ringmagazin.hu értékelvű közéleti, gazdasági, kulturális portál fejlesztésén gondolkozva, fontosnak tartok egy rövid visszapillantást, annak a tisztázását, hogy honnan indultunk, hova jutottunk el és melyek azok az értékek, amelyeket a jövőben is meg kell őriznünk. Szükségesnek tartom ezt abból a megfontolásból is, hogy másoknak is lehetőséget adjak a véleményeik, javaslataik elmondására.

A teljes cikk itt olvasható! 

Megjelent az A Mi Otthonunk júliusi száma

cimlap 2018julius 

Bővebben az Otthon rovatban

Média a médiában

02.ecs.mediacimlap02.fz.mediaringor ring01.kg.media01.orkeny.media04.mzmedia

A sajtót, a nyilvánosságot és a valódi sajtót egyre inkább háttérbe szorító közösségi platformokat vettük nagyító alá összeállításunkban. Mi a hír, mi a vélemény és hol szentség, azaz a hitelesség. Hihetünk-e még a médiának? Kinek, minek, hogyan, miért, mikor? Az újságnak, a tévének, a világhálónak, a közösségi oldalaknak? Erre kerestük a választ. A fotókra kattintva tallózhatnak cikkeink között.

Hányan olvasnak bennünket?

Oldalainkat 485 vendég böngészi

bav logo kicsi banner